A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter 33 029/1898. számú rendeletében előírta, hogy a Julianus-naptár szerint vezetett anyakönyvek kivonataiban az időpontokat a Gergely-naptár szerint is meg kell jelölni. | Perczel Dezső belügyminiszter 13 831/1898. számú rendelete a latin, a görög és az örmény katolikusok közötti házasságból származó gyermekek vallásáról. (A Helytartótanács 1814. október 4-i rendeletét tekintette mérvadónak.) (Ugyanerről: 1907. október 16-i 116 304/1907. BM számú rendelet.) | Az erdélyi református egyházkerület igazgatótanácsa Kolozsvárott elindította az Erdélyi Protestáns Lap című egyháztársadalmi hetilapot. Első szerkesztője Molnár Albert református tanár volt. (A lap helyére 1908. január 10-én a Református Szemle lépett.) | Győrött megalakult a Győr és Győrvidéki Keresztény Munkás Egyesület. Célja: a keresztény munkások valláserkölcsét ápolni, szellemi képességét fejleszteni és anyagi jólétét előmozdítani. Első elnöke Giesswein Sándor prelátus kanonok lett. → 1901. január 13. | Az egyházi zenének az egyházi előírások szellemében való művelése és fölvirágoztatása érdekében megalakult az Országos Magyar Cecília Egyesület. Első lapja az Egyházi Zeneközlöny (1930 után a Magyar Kórus). | Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter 79 458/1897. számú rendelete szabályozta a törvényhatósági, községi, felekezeti és egyesületi múzeumok felügyeletét, szervezetét és gyarapításának módozatát. A felügyeleti jogot a VKM gyakorolja. | Vaszary Kolos hercegprímás megnyitotta a II. autonómia kongresszust. (A cél csak az egyház külső ügyeinek, vagyonának, iskoláinak stb. felügyelete lehet.) Világi elnökké gr. Szapáry Gyulát választották. 2:1 arányú, világiakból és egyháziakból álló 27-es bizottságot küldtek ki, amely magából 9-es albizottságot hozott létre, ahol két javaslatot dolgoztak ki. → 1900. március 3. | Fölavatták az új szekszárdi zsinagógát. | A magyar zsidóság három jeles képviselője, Kohn Sámuel pesti főrabbi, Schweiger Márton, az Izraeliták Országos Irodájának elnöke és Lipschitz Lipót, az Ortodox Közvetítő Iroda elnöke nyilatkozatban vetették el a cionizmust: „Zsidóvallású magyarok vagyunk, zsidó nemzetiség nincsen.” | Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter 43 083/1897. számú rendeletével engedélyezte, hogy a kolozsvári unitárius papnövendékek beiratkozzanak a kolozsvári tudományegyetem bölcsészettudományi karára, de ösztöndíjak elnyerésére nem jogosította fel őket. |