A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Szentszéki rendelet mondta ki, hogy tilos, de érvényes a katolikus fél javára adott reverzális nélkül protestáns lelkész, illetve csak polgári tisztviselő előtt kötött vegyes házasság. → 1907. augusztus 2. | Theodor Herzl kezdeményezésére Bázelben megtartották az első cionista kongresszust. → szeptember 8. | I. Ferenc József király szentesítette az 1897:XXXIII. törvénycikket Az esküdtbíróságokról. 7. §-a szerint az esküdtszéki szolgálat alól mentes a lelkész. | Elhunyt Breznyik János evangélikus tanár, pedagógiai író. | Elhunyt Jakab Elek unitárius levéltáros, akadémikus, egyháztörténész. | Karlócán megkezdődött a szerb nemzeti egyházi kongresszus. | Elhunyt Brassai Sámuel kolozsvári unitárius egyetemi tanár, akadémikus, neves tudós. | I. Ferenc József király Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére befejezettnek nyilvánította az 1870. október 26-ra egybehívott autonómia kongresszust, és ismételten megengedte az új kongresszus megtartását. (Róma eleve elzárkózott.) | A katolikus püspökkari konferencia hosszú vita után beleegyezett az autonómia kongresszus egybehívásába, de eleve megszabta az autonómia egyházi határait. → november 17. | Firczák Gyula munkácsi görög katolikus megyéspüspök értekezletet tartott Bereg, Ung, Ugocsa és Máramaros vármegye országgyűlési képviselőivel. Megtárgyalták a rutén nép anyagi és szellemi felemelkedésének követelményeit. Emlékiratot juttattak el egyes miniszterekhez, amelyben ingyenes és főleg gazdasági irányú népoktatást, óvodák és gyermekmenhelyek létesítését; a házi- és szövőipar meghonosítását, útépítést és vámmentességet; a galíciai bevándorlás korlátozását; méltányos adóelengedést és hitelt kértek. |