Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

I. Ferenc József király elrendelte a magyarországi ortodox szerb nemzeti egyház és zárdák összes vagyonának leltárba vételét. (Végrehajtásáról az 1897. február 21-i 3461/1897. ME számú rendelet intézkedett.)

Az Apostoli Szentszék (a papneveléssel foglalkozó kongregáció) instrukciót intézett a magyar katolikus püspöki karhoz, amelyben a püspökök lelkére kötötte a papképzést, amelyet távol kell tartani az állami befolyástól.

Lukács László pénzügyminiszter 23 167/1896. számú rendelete bélyegmentességet biztosított a gyermekek vallásával kapcsolatos dokumentumoknak és beadványoknak.

I. Ferenc József király 1895. április 16-i legfelsőbb elhatározását végrehajtva Wlassics Gyula kultuszminiszter 1252/1896. VKM. eln. szám alatt elrendelte a latin és görög szertartású katolikus érsekségek, püspökségek, székes- és társaskáptalanok, javadalmas apátságok és prépostságok jövedelmeinek és kiadásainak összeírását. Célja: a lelkészkedő papság kongruája rendezéséhez az egyik forrás megállapítása.

A 149/1896. VKM. eln. számú rendelet a magyarországi ágostai hitvallású evangélikus keresztyén egyház alkotmánya tárgyában.

I. Ferenc József király 1895. április 16-i legfelsőbb elhatározását végrehajtva Wlassics Gyula kultuszminiszter 878/1896. eln. szám alatt elrendelte a latin és görög szertartású katolikus lelkészek és segédlelkészek jövedelmeinek összeírását. Az összeírás kezdete: 1896. június 20.

A 3295/1896. VKM. rendelet a congrua illetmények jövőben leendő kifizetésénél követendő eljárás tárgyában. (Megerősítette az 1815. augusztus 11-i helytartótanácsi rendeletet.)

M. Rampolla bíboros államtitkár felszólította a magyar katolikus püspöki kart: tegyen javaslatot a kongrua-kérdés megoldására. → 1909. április 26.

Az 56/1896. V. K. eln. számú rendelet közzétette a vallás szabad gyakorlatáról szóló 1895:XLIII. törvénycikk végrehajtási utasítását.

Megalakult az Országos Magyar Izraelita Közalap. Célja: a magyar zsidóság nemzeti szellemben való fejlődésének előmozdítása. Első elnöke: Schweiger Márton.