A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Meghalt Szabó Károly pápai református tanár, egyház- és iskolatörténeti író. | A főrendiház is elfogadta a vallásszabadságról szóló törvényjavaslatot. → november 22. | Kihirdették az I. Ferenc József király által október 16-án szentesített 1895:XLII. törvénycikket Az izraelita vallásról. „1. §: Az izraelita vallás törvényesen bevett vallásnak nyilváníttatik. 2. §: Az 1868:LIII. törvénycikk 18., 19.,20., 21. és 23. §§. rendelkezései az izraelita vallásúakra is kiterjesztetnek. 3. §: Lelkész (rabbi) és hitközségi elöljáró az izraelita felekezetnek csak oly tagja lehet, aki magyar állampolgár, és aki képesítését Magyarországon szerezte.” | Hatályba lépett a kötelező polgári házasságról szóló 1894:XXXI. és az állami anyakönyvezés bevezetéséről szóló 1894:XXXIII. törvénycikk. | Fölavatták a pápai református kollégium kétemeletes díszes épületét. | A katolikus püspöki kar konferenciája a polgári házassággal szemben követendő eljárás módozatairól és a kibocsátandó közös pásztorlevél tartalmáról határozott. (Fölhívják a híveket, hogy a házasságot egyházilag is kössék meg.) | Megalakult a Keresztyén Ifjak Világszövetsége. | Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter 1675/1895. eln. számú rendelete a gyermekek vallásáról szóló 1894:XXXII. törvénycikk végrehajtásáról. (A korábbi rendeletek hatályukat vesztették, kivéve az 1875. január 13-i 563/1875. számú rendelet.) | Perczel Dezső belügyminiszter 60 000/1895. számú rendelete az állami anyakönyvek vezetéséről. | I. Ferenc József király jóváhagyta az ortodox szerb nemzeti egyház tisztviselői és tanári nyugdíjszabályzatát. → 1908. január 24. |