A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Győrött megalakult a Katolikus Néppárt helyi szervezete 60 taggal. | A főrendiház elfogadta a recepciós törvényjavaslatot. | A képviselőházban br. Bánffy Dezső miniszterelnök bejelentette, hogy az április második felében Magyarországon tett látogatása során Antonio Agliardi bécsi nuncius beavatkozott a magyar belügyekbe, mert beszédeiben az egyházpolitikai harc folytatására buzdított. A miniszterelnök eredménytelenül követelte a nuncius visszahívását. | Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter 47 146/1895. számú rendelete szabályozta a hitfelekezeti elemi és polgári tanító- vagy tanítónőképző intézetek felső nép- és polgári iskolai tanképesítő vizsgáit. | I. Ferenc József király fölállította a katolikus központi kongrua-bizottságot, amelynek feladata a kongrua-ügyek végleges rendezése volt. | Kihirdették az 1895:IV. törvénycikket Az 1895. évi állami költségvetésről. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnál 50. tételként egyházi célokra 454 172 Ft-ot irányoztak elő. | Zalka János győri megyéspüspök, miután a pápa is pozitívan nyilatkozott a Katolikus Néppártról, nyíltan kiállt a néppárti szervezkedés mellett. → május 19. | XIII. Leó pápa allokúciójában nyilvánosan elítélte a magyar házassági törvényhozást. | Budapesten, havi kétszeri kiadásban megindult a Békehírnök című baptista egyházi lap. Első szerkesztői: Csopják Attila és Udvarnoki András. | XIII. Leó pápa gr. Zichy Nándorhoz írt levelében áldását adta a Katolikus Néppártra. |