A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Szemnecz Emilt, a Magyar Állam felelős szerkesztőjét nyolchavi államfogházra ítélte az esküdtszék, mert 1894. december 11-én a lap hasábjain Consummatum est... című vezércikkében elítélte az egyházpolitikai törvények szentesítését, ami szerinte a társadalmi rend és a trón alapját ingatta meg. (Kegyelmi kérvényét elutasították, s 1895. szeptember 18-ával megkezdte büntetése kitöltését a váci államfogházban.) | Budapesten az Esterházy-palotában mintegy 200 fő részvételével megalakították az első katolikus politikai pártot, a Katolikus Néppártot, és kiadták programját. Az egyházpolitikai törvények revízióját követelte, hangsúlyozta a mezőgazdasági érdekek képviseletét, s a tőke ellenében az állam segítségét igényelte. A párt vezetői: gr. Zichy Nándor és gr. Esterházy Miklós Móric. → március 6. | Elhunyt Dankó József Károly esztergomi kanonok, akit a király 1890-ben pritinai c. püspökké nevezett ki. | Az 1894/95. tanévben a népiskolák és polgári iskolák megoszlása a fenntartó szerint (Horvát-Szlavónország nélkül): állami 975, községi 1965, római katolikus 5479, görög katolikus 2112, ortodox 1791, református 2310, evangélikus 1397, unitárius 47, izraelita 540, magán 152, egyesületi 70. Az összesen 16 838 nép-, illetve polgári iskolából 13 676 volt egyházi kezelésben. | Fölépült a zuglói református templom. | Az év elején jelent meg az Őrálló című protestáns szellemű politikai lap, s egy közbenső megszakítással 1896. január 29-i számával szűnt meg. Felelős szerkesztője Bartha Béla református főiskolai tanár, főmunkatársa Csengey Gusztáv evangélikus teológiai tanár volt. | Az egyházkerületi tanítók összefogására Debrecenben megalakult a Református Tanítók Országos Egyesülete. (1947-ig működött.) Hivatalos közlönye a Tanítók Lapja. | A premontreiek fölállították budapesti rendházukat; Benedek Ferenc jászóvári premontrei prépost megalapította a Norbertinumot. | Kihirdették az 1894:XXXI. törvénycikket A házassági jogról. 29. §: „A házasságot polgári tisztviselő előtt kell megkötni.” (Polgári tisztviselő: az anyakönyvvezető, a törvényhatóság első tisztviselője, a főszolgabíró, a polgármester, a diplomáciai képviselő.) — Kihirdették az 1894:XXXII. törvénycikket A gyermekek vallásáról. 1. §: a bevett vagy törvényesen elismert különböző felekezetű házasulók házasságkötésük előtt megegyezhetnek arra nézve, hogy gyermekeik valamennyien az atya vagy az anya vallását követik (reverzális). Ezt hatóság előtt alakszerűen, okmányba foglaltan kell tenniük; 2. §: ha reverzális nincs, „a gyermekek szülőik vallását nemök szerint követik, illetve abban neveltetnek, amennyiben ez a vallás a bevettek, vagy törvényesen elismertek közé tartozik”; 5. §: a törvénytelen gyermek anyja vallását követi, amennyiben bevett vagy elismert. — Kihirdették az 1894:XXXIII. törvénycikket Az állami anyakönyvekről. 1. §: „A születések, házasságok és halálesetek közhitelű nyilvántartására és tanúsítására kizárólag a jelen törvény értelmében arra hivatott közegek által vezetett állami anyakönyvek szolgálnak.” A születési anyakönyvi bejegyzés tartalma: a bejelentő családi és utóneve, állása (foglalkozása) és lakhelye, a gyermek születésének helye, ideje (év, hó, nap, óra), neme, utóneve, a szülőknek (törvénytelen gyermek esetében az anyának) családi és utóneve, vallása, állása (foglalkozása), lakhelye, születési helye és életkora. | A Katolikus Néppárt alakítását előkészítő értekezlet volt a székesfehérvári püspöki palotában. (Ezen gr. Zichy Nándor, gr. Esterházy Miklós Móric és Steiner Fülöp székesfehérvári megyéspüspök vettek részt.) → 1895. január 28. |