A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Az evangélikus egyház budapesti zsinatának ötödik ülésszaka kimondta egy nyugdíjintézet fölállítását, s rendezte a négy egyházkerület területét. (A fejér–komáromi egyházmegyét a dunántúliból, a barsit, hontit, nógrádit a bányaiból a dunáninnenibe, a dunáninneniből az árvait, liptóit a tiszaiba, a turócit a bányaiba helyezte át.) → november 6–7. | A főrendiház elvetette a kötelező polgári házasságról szóló törvényjavaslatot. → június 21. | Gr. Zichy Nándor és gr. Esterházy Miklós Móric alapításában heti három kiadásban megjelent a Fejérmegyei Napló. Szerkesztették: Kováts István, Bonitz Ferenc, Barabás Albert, Németh Ödön, Proff Kocsárd, Chay Antal, Bilkei Ferenc, Helvey Lajos, Major Mihály, Baranyay Lajos, Hajós József, Monory-Kovács Ferenc, Csendes Géza. (A lap 1944-ben szűnt meg.) | A képviselőház 175 főnyi szótöbbséggel elfogadta a házassági törvényjavaslatot. → május 10. | Kolozsváron megalakult az adventista jellegű belmissziós szövetség, az Első Magyar Missziói Társulat. | Válaszul a januári katolikus nagygyűlésre, szabadelvű szellemű nagygyűlést és felvonulást tartottak Budapesten az egyházpolitikai törvényjavaslatok támogatására. | A képviselőház megkezdte a házassági törvényjavaslat tárgyalását. → április 12. | Megalakult az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Első elnöke: Kohn Sámuel, társelnöke: Weinmann Fülöp, titkára: Mezey Ferenc. | Gr. Csáky Albin kultuszminiszter javaslatára I. Ferenc József király 20 világi és 10 egyházi tagból álló bizottságot nevezett ki a katolikus autonómiakongresszus előkészítésére. → 1895. november 29. | A pesti Vigadóban országos katolikus nagygyűlést tartottak, amelyen tiltakoztak az egyházpolitikai törvények (polgári házasság, állami anyakönyvezés, szabad vallásgyakorlat, vegyes házasságból származó gyermek vallása, az izraelita vallás egyenjogúsítása) ellen. |