A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter 50 930/1892. számú rendeletével engedélyezte, hogy a felekezeti iskolákban gyűjtőperselyeket állítsanak fel a szegény sorsú iskolás korú gyermekek segélyezésére. | I. Ferenc József király jóváhagyta a magyarországi ágostai hitvallású evangélikus keresztyén egyház alkotmányát. | Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter 55 711/1892. számú rendelete a zsidó középiskolai tanulóknak a szombati és ünnepnapi írás és rajzolás alóli felmentés jogát a gimnáziumok és reáliskolák igazgatóira ruházta, minden eddigi megszorítás vagy egyéb feltétel nélkül, csak a szülők írásos kérvénye szükséges. | A budai református nőegylet tagjai szervezésében megalakult a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület. Célja: a keresztyén erkölcsi és hitélet fejlesztése, elsősorban nők és gyermekek között. Lapjai: Keresztyén Híradó (1895–1900), Olajág, Örömhír. | Vaszary Kolos hercegprímás Budapesten Érseki Helynökséget állított föl. | Megalakult a Katolikus Tanoncokat Védő Egyesület azzal a céllal, hogy a katolikus tanoncokat vasárnaponként közös szórakozásra és oktatásra összehozza. | Svájcból érkezve hazánkban is megtelepedtek a betegápolással foglalkozó Assisi Szent Ferenc Leányai. | A katolikus püspöki kar konferenciáján a katolikus szerveződésről tárgyaltak. Schlauch Lőrinc nagyváradi latin szertartású megyéspüspök javasolta, hogy a létrehozandó katolikus autonómia-szervezet közreműködésével, a katolikus alapok és alapítványok segítségével rendezzék a kongruakérdést. Steiner Fülöp székesfehérvári, Zalka János győri megyéspüspök és Fehér Ipoly pannonhalmi főapát országos katolikus nagygyűlés tartását indítványozták a kívánatos katolikus közszellem kialakítása érdekében. | Ivánkovits János esperes lett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium I. ügyosztályának főnöke miniszteri tanácsosként. (Hivatalától akkor vált meg, amikor rozsnyói megyéspüspökké nevezték ki.) → 1896. december 29.–1911. március18. | Steiner Fülöp székesfehérvári megyéspüspök megáldotta a grazi Irgalmas Nővérek által vezetett adonyi óvodát. |