A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Három új határátkelőhely nyílik a jugoszláv–magyar határon. → 1991. április 5. | Magyarország és Szingapúr légi közlekedési egyezményt ír alá. | Hatályba lép az egyes veszélyes áruk szállításához szükséges útvonal-kijelölési kérelem és határozat mintájáról, az útvonal-kijelölés díjáról szóló rendelet. | A helyi közlekedési tarifák ára átlag 45%-kal, a vasúti és távolsági autóbusz személyszállítási díjai 20%-kal emelkednek. | A közúti közlekedési dolgozók kétórás figyelmezető sztrájkja. | Aláírják a Suzuki magyar–japán vegyesvállalatról szóló alapmegállapodást. | A személygépkocsik ára 20%-kal, az üzemanyag ára 15%-kal nő. | A közforgalmú vasúthálózat hossza 7770 km. A személyautók száma 1 732 385 db. | Magyarország megfigyelőként bekapcsolódik, az európai közlekedési miniszterek konferenciájának (CEMT) munkájába. A CEMT, Európa egyik legjelentősebb, az összeurópai közlekedéspolitika alakítására és megvalósítására legnagyobb hatást gyakorló nemzetközi szervezete. → 1991. május 22. | Egyórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a mozdonyvezetők. → 1991. január 2. |