Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

Kihirdették az 1890:V. törvénycikket A honvédségről. 5. §: a papjelöltek és növendékek a honvédség póttartalékába kerültek.

Gr. Csáky Albin kultuszminiszter aláírta a 10 086/1890. számú, ún. elkeresztelési rendeletet, amely büntetést szab azokra, akik vétenek a keresztény hitfelekezetek viszonosságát biztosító 1868:LIII. törvénycikk ellen. A keresztelést bármely felekezet lelkésze elvégezheti, de ha a gyermek a törvény szerint nem az ő felekezetéhez tartozik, köteles 8 napon belül a keresztelés tényét az illetékes lelkésszel közölni, és a közlés tényét saját anyakönyvébe is följegyezni. Anyakönyvi kivonatot nem adhat ki ilyen esetben a keresztelő, hanem csak az illetékes lelkész. A határozat ellen vétők kihágást követnek el, 10–50 Ft, visszaesés esetén 100 Ft pénzbírsággal büntethetők. (A rendelet ellen a római katolikus papság tiltakozott, ez volt a kultúrharc „casus belli”-je.) → április 12., 1891. január 11.

I. Ferenc József király szabályozta a mindkét szertartású katolikus egyházi főbb javadalmasok által élvezett javadalmak fölötti legfelsőbb felügyeletet és azok kezelésének ellenőrzését. (Ennek végrehajtására adta ki 1890. február 28-án Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter a 479/1890. eln. számú szabályrendeletét.

I. Ferenc József király szentesítette az 1890:I. törvénycikket A közutakról és vámokról. 49. §: a törvényesen elismert vallásfelekezetek papjai községi utak karbantartása céljából kézi és igás közmunkára nem kötelezhetők; 99. §: vámdíjmentes a hivatalos működésben eljáró és egyházi jelvénnyel ellátott lelkész; a temetkezési menetek és búcsújáratok, ha csoportosan és egyházi jelvénnyel mennek; a templom, iskola és paplak építésére ingyen adott fuvarok.

XIII. Leó pápa a Sapientiae christianae kezdetű enciklikájában a keresztény hívőket a polgári állam elismerésére, az állami életben való aktív részvételre szólította föl.

97 taggal megalakult a vilonyai unitárius gyülekezet.

Budapesten, a Horánszky u. 6. szám alá költözött a Bernardium, a ciszterci rend Hittudományi Főiskolája. (A tanárjelöltek a budapesti Kir. M. Tudományegyetemre jártak.)