A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Megalakult az ókatolikus egyházak utrechti uniója, ahol elfogadták az utrechti nyilatkozatot, amely máig alapját képezi az ókatolikus tanításnak. (Az ókatolikusok nem fogadják el az I. Vatikáni Zsinatnak a pápai csalatkozhatatlanságról szóló dogmáját.) → 1945. április | Nicolas Josephus Camilli, az első jászvásári püspök pásztorlevelében megparancsolta híveinek, hogy „ahol különféle nemzetek hívői gyűlnek össze, a pápai enciklikákban előírt összes imádság semmi más nyelven nem mondható, csak oláh nyelven, mely közös nyelve mindazoknak, kik az országban laknak”. | Péntek Ferenc érszentkirályi református lelkész elindította a Közpapok Lapja című hetilapot, az ún. közpapok mozgalma szócsövét. (A mozgalom a szegény falusi lelkészek gondjainak orvoslására alakult.) | Elhunyt Czelder Márton tudós református lelkész, missziói szervező, szerkesztő, egyházi író. | Elhunyt Könyves János református lelkész, egyházi író, publicista. | I. Ferenc József király szentesítette az 1889:VI. törvénycikket A véderőről. 31. §: a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek papjelöltjei, -növendékei hittudományi tanulmányaik folytatása végett békében és háborúban mentesek a tényleges katonai szolgálat, a katonai kiképzés, az időszaki fegyvergyakorlatok és az ellenőrzési szemlék alól. A felszentelt pap, lelkész, segédlelkész a póttartalék nyilvántartásába vezetendő, és mozgósítás esetén lelkészi teendőkre igénybe vehető. | Wolafka Nándor egyetemi tanár, csanádi egyházmegyés pap lett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium I. ügyosztályának főnöke miniszteri osztálytanácsosként. → 1892. december 5.– 1896. november 22. | Elhunyt Szilády János református lelkész, jeles homiléta, egyházi író. | Gr. Széchényi Pál földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 14 040/1889. számú körrendelete szabályozta az izraelita húsvéti kenyér előállítási, árusítási és szállítási jogát. Csak az végezheti ezeket a tevékenységeket, aki erre az izraelita hitközségtől engedélyt kapott. A rendeletet megszegők 50 Ft pénzbüntetéssel sújthatók, amit a községi szegényalapba kell befizetni. | Megjelent Budapesten az Egyházi Közlöny a katolikus papság részére. |