Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

Meghalt Liszkay József református teológiai tanár, egyháztörténész.

XIII. Leó pápa érdemei elismeréséül Michail Pávelt, a nagyváradi görög katolikus egyházmegye püspökét római grófnak és pápai trónállónak nevezte ki.

Megtartotta alakuló ülését a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság. Célja: az evangéliumi protestáns tudományos egyházi és népszerű valláserkölcsi irodalom művelése és terjesztése. (1889–1944 között jelent meg folyóirata, a Protestáns Szemle, amely 1992-ben újraindult a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület folyóirataként.)

Budapesten Lévay Imre piarista szerzetes megalakította az első Katolikus Kört. (A hercegprímási megerősítést 1888. december 18-án kapta meg.)

Megjelent a Drohobeczky Gyula tanár, karnagy, a későbbi körösi megyéspüspök által alapított és szerkesztett, „a magyarországi görög katolikusok érdekeit képviselő” Kelet című hetilap első száma.

Mezőberényben unitárius egyházközség jött létre.

A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztálya elkészítette ügyrendjét. (Első szakosztály: hittudomány, filozófia, filológia, természettudomány. Második szakosztály: történelem és segédtudományai. Harmadik szakosztály: jog- és államtudomány, szociológia. Negyedik szakosztály: neveléstudomány és iskolaügy, hitéleti s népies irodalom, valamint szépművészet.)

Br. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter 45 999/1887. számú rendelete értelmében a tényleges katonai szolgálatban elhalt katonák haláleseteit a polgári közigazgatási hatóság mellett az illetékes lelkészi hivatalokkal is köteles közölni a katonai hatóság.

Rohoncon a plébános kérésére az Isteni Megváltóról nevezett Nővérek átvették a szegényház vezetését.

Budapesten a Wesselényi utcában ünnepélyes istentisztelettel megnyitották a baptisták imaházát.