A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Meghalt Liszkay József református teológiai tanár, egyháztörténész. | XIII. Leó pápa érdemei elismeréséül Michail Pávelt, a nagyváradi görög katolikus egyházmegye püspökét római grófnak és pápai trónállónak nevezte ki. | Megtartotta alakuló ülését a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság. Célja: az evangéliumi protestáns tudományos egyházi és népszerű valláserkölcsi irodalom művelése és terjesztése. (1889–1944 között jelent meg folyóirata, a Protestáns Szemle, amely 1992-ben újraindult a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület folyóirataként.) | Budapesten Lévay Imre piarista szerzetes megalakította az első Katolikus Kört. (A hercegprímási megerősítést 1888. december 18-án kapta meg.) | Megjelent a Drohobeczky Gyula tanár, karnagy, a későbbi körösi megyéspüspök által alapított és szerkesztett, „a magyarországi görög katolikusok érdekeit képviselő” Kelet című hetilap első száma. | Mezőberényben unitárius egyházközség jött létre. | A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztálya elkészítette ügyrendjét. (Első szakosztály: hittudomány, filozófia, filológia, természettudomány. Második szakosztály: történelem és segédtudományai. Harmadik szakosztály: jog- és államtudomány, szociológia. Negyedik szakosztály: neveléstudomány és iskolaügy, hitéleti s népies irodalom, valamint szépművészet.) | Br. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter 45 999/1887. számú rendelete értelmében a tényleges katonai szolgálatban elhalt katonák haláleseteit a polgári közigazgatási hatóság mellett az illetékes lelkészi hivatalokkal is köteles közölni a katonai hatóság. | Rohoncon a plébános kérésére az Isteni Megváltóról nevezett Nővérek átvették a szegényház vezetését. | Budapesten a Wesselényi utcában ünnepélyes istentisztelettel megnyitották a baptisták imaházát. |