A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Elhunyt Édes Albert református esperes, országgyűlési képviselő, majd gazdálkodó. | A Bihar vármegyei Tenke község baptistái szabad istentisztelet tartásának engedélyezéséért folyamodtak a belügyminiszterhez. | Megjelent a Katolikus Szemle. Szerkesztették: Kisfaludy Á Béla, Mihályfi Ákos, Várdai Béla, Mihelits Vid, Küher Flóris, Radó Polikárp. (A lap magyarországi kiadása 1944-ben szűnt meg, ezután Rómában szerkesztették.) | I. Ferenc József király elrendelte, hogy a lelkészi jövedelmek rendezésénél a párbér intézményét is tisztázni kell. | A Szent István Társulat XXXIV. rendes nagygyűlésén Simor János bíboros hercegprímás javaslatát elfogadva kimondták a Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának létrehozását, amely főleg egyháztörténeti kiadványokkal szerzett érdemeket. → október 27. | Elhunyt Péterfi Sándor unitárius esperes, egyházi író. | Orosházán unitárius egyházközség alakult. | Budapesten fölavatták az első nagyobb magyarországi baptista imaházat. → 1905. szeptember 15. | Simor János bíboros hercegprímás pappá szentelésének félszázados jubileumi ünnepségén Esztergomban I. Ferenc József király is megjelent. | Megkezdte működését a pápai református tanítóképző intézet, mely 1890-ben szűnt meg. |