Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

Elhunyt Édes Albert református esperes, országgyűlési képviselő, majd gazdálkodó.

A Bihar vármegyei Tenke község baptistái szabad istentisztelet tartásának engedélyezéséért folyamodtak a belügyminiszterhez.

Megjelent a Katolikus Szemle. Szerkesztették: Kisfaludy Á Béla, Mihályfi Ákos, Várdai Béla, Mihelits Vid, Küher Flóris, Radó Polikárp. (A lap magyarországi kiadása 1944-ben szűnt meg, ezután Rómában szerkesztették.)

I. Ferenc József király elrendelte, hogy a lelkészi jövedelmek rendezésénél a párbér intézményét is tisztázni kell.

A Szent István Társulat XXXIV. rendes nagygyűlésén Simor János bíboros hercegprímás javaslatát elfogadva kimondták a Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának létrehozását, amely főleg egyháztörténeti kiadványokkal szerzett érdemeket. → október 27.

Budapesten fölavatták az első nagyobb magyarországi baptista imaházat. → 1905. szeptember 15.

Simor János bíboros hercegprímás pappá szentelésének félszázados jubileumi ünnepségén Esztergomban I. Ferenc József király is megjelent.

Megkezdte működését a pápai református tanítóképző intézet, mely 1890-ben szűnt meg.