Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

Istóczy Győző vezetésével megalakult az Országos Antiszemita Párt.

XIII. Leó pápa Saepe numero considerantes kezdetű bullája megfogalmazta a katolikus egyháztörténettel szembeni elvárásokat.

Budapesten antiszemita zavargások voltak, amelyeket katonai kirendeltséggel számoltak fel.

Nyíregyházán lefolytatták a Solymossy Eszter meggyilkolásával és hullacsempészéssel vádolt tizenöt zsidó személy perét. A védők: Eötvös Károly, Funták Károly, Friedmann Bernát, Heumann Ignác és Székely Miksa voltak. A vádat Szeiffert Ede ügyész képviselte. A törvényszék fölmentette az összes vádlottat.

Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 4102/1883. számú rendelete szerint a görög katolikusok és ortodoxok (görögkeletiek) közötti, az egyházi vagyon tulajdonjoga körüli vitákban a közigazgatási hatóság az illetékes.

I. Ferenc József király szentesítette az 1883:XXX. törvénycikket A középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről. Középiskola alatt a gimnázium és a reáliskola értendő. Mindegyikben az első helyen szereplő tantárgy a hit- és erkölcstan. „7. §: A hitfelekezetek maguk határozzák meg az általuk fenntartott nyilvános középiskolák tannyelvét, és a mennyiben ez nem a magyar, kötelesek a tannyelven és irodalmán kívül a magyar nyelv és irodalmának történelme, mint rendes tantárgy tanításáról is gondoskodni, és pedig oly óraszámban, mely annak kellő elsajátítását lehetővé tegye. 8. §: A felekezetek által fenntartott tanintézeteknél a tantárgyakban az egész tanfolyam alatt elérendő végczélt és a tanítandó ismeretek mértékét, a tanrendszert, tantervet és tankönyveket az illető felekezeti főhatóság állapítja meg és azt esetről esetre a vallás- és közoktatásügyi miniszternek bejelenti.” 23. §: a felekezeti intézet érettségi vizsgájához a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium kormányképviselőt rendel ki, akit azonban semmiféle rendelkezési jog nem illet meg; 38. §: a hitfelekezetek által fenntartott középiskolákban a fegyelmi szabályzatokat az egyházi főhatóság állapítja meg; 39. §: a főpapok és szerzetesrendek által fenntartott vagy ellátott középiskolák tanárai a főpapok és a rend fegyelmi hatósága alatt állnak. Állami főfelügyeleti jogánál fogva a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium megbízottja a felekezeti iskolát bármikor meglátogathatja. A törvény a középiskolai tanári alkalmazást egyetemen szerzett tanári képesítéshez kötötte.

A képviselőházban Literáty Ödön előadó megnyitotta a keresztények és zsidók közötti házassági javaslat tárgyalását. Mezei Ernő képviselő kijelentette, hogy „ma Magyarország az antisemitizmus tűzfészke”.

Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 13 429/1883. számú, a törvényhatóságokhoz intézett körrendelete az izraeliták születési, esketési és halálozási anyakönyvének vezetéséről. (Izraelita hitközségben a jövőben csak az vezethet anyakönyvet, aki legalább polgári iskolát, vagy a gimnázium, illetve a reáliskola négy alsó osztályát sikerrel elvégezte, bírja az állam hivatalos nyelvét, feddhetetlen előéletű, nem folytat az anyakönyvezéssel összeegyeztethetetlen mesterséget, így pl. nem kocsmáros vagy nem házaló.) → 1884. február 6.

Pauler Tivadar igazság-ügyminiszter és Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter közös rendelete „a királyi adományozásból egyházi javadalmat élvező római- és görögkatolikus főpapnak elhalálozásakor” követendő örökösödési eljárásról. → 1917. május 21.

Pozsonyban megjelent az Evangélikus Egyház és Iskola című egyháztársadalmi hetilap. Első szerkesztője Trsztyénszky Ferenc esperes-lelkész, teológiai akadémiai tanár. (A lap 1896-tól Orosházán jelent meg, s Veres József evangélikus esperes szerkesztette megszűnéséig, 1905-ig.)