A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Istóczy Győző vezetésével megalakult az Országos Antiszemita Párt. | XIII. Leó pápa Saepe numero considerantes kezdetű bullája megfogalmazta a katolikus egyháztörténettel szembeni elvárásokat. | Budapesten antiszemita zavargások voltak, amelyeket katonai kirendeltséggel számoltak fel. | Nyíregyházán lefolytatták a Solymossy Eszter meggyilkolásával és hullacsempészéssel vádolt tizenöt zsidó személy perét. A védők: Eötvös Károly, Funták Károly, Friedmann Bernát, Heumann Ignác és Székely Miksa voltak. A vádat Szeiffert Ede ügyész képviselte. A törvényszék fölmentette az összes vádlottat. | Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 4102/1883. számú rendelete szerint a görög katolikusok és ortodoxok (görögkeletiek) közötti, az egyházi vagyon tulajdonjoga körüli vitákban a közigazgatási hatóság az illetékes. | I. Ferenc József király szentesítette az 1883:XXX. törvénycikket A középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről. Középiskola alatt a gimnázium és a reáliskola értendő. Mindegyikben az első helyen szereplő tantárgy a hit- és erkölcstan. „7. §: A hitfelekezetek maguk határozzák meg az általuk fenntartott nyilvános középiskolák tannyelvét, és a mennyiben ez nem a magyar, kötelesek a tannyelven és irodalmán kívül a magyar nyelv és irodalmának történelme, mint rendes tantárgy tanításáról is gondoskodni, és pedig oly óraszámban, mely annak kellő elsajátítását lehetővé tegye. 8. §: A felekezetek által fenntartott tanintézeteknél a tantárgyakban az egész tanfolyam alatt elérendő végczélt és a tanítandó ismeretek mértékét, a tanrendszert, tantervet és tankönyveket az illető felekezeti főhatóság állapítja meg és azt esetről esetre a vallás- és közoktatásügyi miniszternek bejelenti.” 23. §: a felekezeti intézet érettségi vizsgájához a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium kormányképviselőt rendel ki, akit azonban semmiféle rendelkezési jog nem illet meg; 38. §: a hitfelekezetek által fenntartott középiskolákban a fegyelmi szabályzatokat az egyházi főhatóság állapítja meg; 39. §: a főpapok és szerzetesrendek által fenntartott vagy ellátott középiskolák tanárai a főpapok és a rend fegyelmi hatósága alatt állnak. Állami főfelügyeleti jogánál fogva a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium megbízottja a felekezeti iskolát bármikor meglátogathatja. A törvény a középiskolai tanári alkalmazást egyetemen szerzett tanári képesítéshez kötötte. | A képviselőházban Literáty Ödön előadó megnyitotta a keresztények és zsidók közötti házassági javaslat tárgyalását. Mezei Ernő képviselő kijelentette, hogy „ma Magyarország az antisemitizmus tűzfészke”. | Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 13 429/1883. számú, a törvényhatóságokhoz intézett körrendelete az izraeliták születési, esketési és halálozási anyakönyvének vezetéséről. (Izraelita hitközségben a jövőben csak az vezethet anyakönyvet, aki legalább polgári iskolát, vagy a gimnázium, illetve a reáliskola négy alsó osztályát sikerrel elvégezte, bírja az állam hivatalos nyelvét, feddhetetlen előéletű, nem folytat az anyakönyvezéssel összeegyeztethetetlen mesterséget, így pl. nem kocsmáros vagy nem házaló.) → 1884. február 6. | Pauler Tivadar igazság-ügyminiszter és Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter közös rendelete „a királyi adományozásból egyházi javadalmat élvező római- és görögkatolikus főpapnak elhalálozásakor” követendő örökösödési eljárásról. → 1917. május 21. | Pozsonyban megjelent az Evangélikus Egyház és Iskola című egyháztársadalmi hetilap. Első szerkesztője Trsztyénszky Ferenc esperes-lelkész, teológiai akadémiai tanár. (A lap 1896-tól Orosházán jelent meg, s Veres József evangélikus esperes szerkesztette megszűnéséig, 1905-ig.) |