A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Tisza Kálmán miniszterelnök belügyminiszterként kiadott 39 931/ 1881. számú körrendelete a magyarországi betegápoló irgalmas rend igazolt kiküldötteinek engedélyezte a könyöradományok gyűjtését. | Megkezdte működését a pozsonyi Evangélikus Hittudományi Főiskola. | A tanítórendek főnökei Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter középiskolai törvényjavaslatával kapcsolatos nyilatkozatukban a szerzetesi iskolák katolikus jellegének hangsúlyozottabb kiemelését kívánták. | Szerb egyházi kongresszus kezdődött Karlócán. (A király a kongresszusi választást megsemmisítve, 1882. január 6-án, a szerb nemzeti egyházi kongresszus autonóm jogának megsértésével, German Andjelićet nevezte ki érsek-metropolitává és szerb pátriárkává.) | A református egyház debreceni „alkotmányozó zsinata” 29 ülésen egyházalkotmányt és egyházi szervezetet alkotott; fölállította az egyházi közalapot (domestica), létrehozta az egységes igazgatású, az erdélyi egyházkerület csatlakozása révén öt egyházkerületből álló magyar református egyházat. A zsinat az intézmény nevét az „Evangélium Szerint Reformált Magyarországi Keresztyén Egyház” (rövidítve: Ev. Ref.) formában határozta meg. Alapelvül mondta ki a zsinat, hogy a magyarországi református egyház „zsinat-presbiteri rendszer” szerint kormányozza magát. (Ez volt az első olyan zsinat, amelyen egész Magyarország reformátussága képviseltette magát.) → 1882. október 11., 1891. december 5–16. | Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 32 399/1881. szám alatt elrendelte, hogy az izraelita hitközségből kilépő tagok a hitközségi terheket még három éven át kötelesek viselni. | Gr. Szapáry Gyula pénzügyminiszter 63 141/1881. számú körrendelete „a m. kir. államkincstárt, mint kegyurat, e minőségében terhelő építési és javítási, valamint a javadalmazott lelkészekre nehezülő javítási kötelezettségek szabályozása tárgyában”. | Derzsi Károly tordai gimnáziumi paptanár személyében beiktatták az anyaegyházzá szerveződött budapesti unitárius fiókegyház első lelkipásztorát. | I. Ferenc József király szentesítette, és az országgyűlés mindkét házában kihirdették az 1881:LX. törvénycikket A végrehajtási eljárásról. 51. §: végrehajtás alá nem esnek, s ennélfogva le sem foglalhatók: a.) az isteni tiszteletre közvetlenül szánt tárgyak; b.) az isteni tiszteletre szánt helyiségekhez tartozó tárgyak; c.) vallási ereklyék. | A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 11 166/1881. számú rendelete a tanítórendi tagok tanári vizsgálatáról. (Egyetemi tanulmányok nélkül is kaphatnak tanárvizsgálati engedélyt, ha igazolják, hogy foglalkoztak olyan tanulmányokkal, melyek alapján a szakképzettség megszerezhető. A már alkalmazásban lévők – érettségi és teológiai végzettség esetén – külön engedély nélkül tanári alap- és szakvizsgára engedhetők.) |