A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Az Unitárius Egyházi Képviselő Tanács beleegyezett abba, hogy a budapesti unitárius fiókegyház anyaegyházzá emeltessék. → október 2. | A katolikus püspöki kar kérvényt intézett Tisza Kálmán miniszterelnökhöz, amelyben javasolta, hogy a vegyes házasságból származó gyermekek vallásának meghatározását a szülők szabad megegyezésére bízzák, s ezért az 1868:LIII. törvénycikk 12. §-ának és az 1879:XL. törvénycikk 53. §-ának revízióját kérte. A protestáns egyházak kérvénye viszont e törvények kiegészítését szorgalmazta: büntetés terhe alatt kötelezzék azokat a lelkészeket, akik nem az ő hitvallásukhoz tartozó gyermeket kereszteltek, hogy az esetet a másik érdekelt felekezet papjának bejelentsék, s a keresztelésről szóló bizonyítványt anyakönyvezés céljából átadják. (Mindkét kérvény ad acta került.) | I. Ferenc József király szentesítette az 1881:XIV. törvénycikket A kézi zálog-kölcsönügyletről. 4. §: zálogüzletekben zálogba nem vehetők a nyilvános isteni tiszteletre való eszközök. | Elhunyt id. Révész Imre debreceni református lelkész, kiváló egyháztörténész. | Kismartonban az Isteni Megváltóról nevezett Nővérek kisdedóvót nyitottak. | A belügyminiszter 60 400/1880. szám alatt jóváhagyta az Országos Magyar Izraelita Tanító Egyesület alapszabályzatát. | Czelder Márton református lelkész Nagybányán, 1884 végétől Kecskeméten megjelentette az Evangéliumi Lelkészi Tár című prédikácós gyűjteményt. (A sorozat 1887-ben szűnt meg.) | A budapesti ítélőtábla meghozta az első jogerős ítéletet olyan katolikus lelkész ellen, akit azért jelentettek föl, mert a törvény szerint valamely protestáns felekezethez tartozó gyermeket megkeresztelt. (Poda Endre soproni apátplébánost és káplánját a bíróság fölmentette.) | Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 32 786/1880. számú egyházi főhatóságokhoz intézett körrendelete a katonai személyeknek polgári lelkészek általi esketéséről. (Polgári lelkész csak akkor eskethet a tábori lelkész joghatósága alá tartozó személyt, ha az bemutatja az illetékes tábori lelkész által kiállított hirdetési bizonyítványt.) | Tóth Miklós megyéspüspök megnyitotta az eperjesi görög katolikus egyházmegye szemináriumát. |