A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 13 074/1880. számú, valamennyi magyarországi ortodox román érsekhez és püspökhöz intézett körrendelete előírta, hogy az ortodox (román) papjelölt-tanítók kötelesek belépni az Országos Tanítói Nyugdíjintézetbe. | Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 22 065/1880. számú körrendelete „a kereszteltek törvényes vagy törvénytelen voltának az anyakönyvekbe való bejegyzése körül követendő eljárás tárgyában”. (Az anyakönyvvezetőnek be kell mutatni a házasságlevelet, aki köteles bizonyságot szerezni a gyermek törvényes vagy törvénytelen voltáról.) | Caterini kardinális aláírásával megérkezett a Sacra Congregatio Officii döntése, miszerint a püspöki kar év eleji kérelmében foglaltakat a Szentszék soha meg nem engedi, annak gyakorlatát nem tűri. | I. Ferenc József király a vallás- és tanulmányi alap kezelését egy egyháziakból és világiakból álló 15-ös bizottságra bízta. (Társelnökei egy világi katolikus – az első Szlávy József – és a mindenkori hercegprímás.) | A vallás- és közoktatásügyi miniszter 9329/1880. számú rendelete értelmében a keresztelések alkalmával a lelkész új vezetéknevet csak belügyminiszteri engedéllyel iktathat az anyakönyvbe. | Megalakult a jászberényi Katolikus Legényegylet. Tiszteletbeli fővédnöke gr. Apponyi Albert lett. | Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 1643/1880. számú, valamennyi római és görög katolikus érsekhez és püspökhöz intézett körrendelete az egyházi javadalmakhoz tartozó királyi kisebb haszonvételi jogok és csekélyebb ingatlanok eladására vonatkozó ügykezelésről. | Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 32 225/878. számú rendelete a görögkeleti egyházmegyei hatóságokhoz a néptanítói állások betöltésénél előforduló szabálytalanságok és visszaélések megakadályozásáról. (A rendelet kiadását az a tapasztalat indokolta, hogy kevesebb fizetésért a képzettség figyelembevétele nélkül alkalmaztak tanítókat, évről évre meghosszabbított szerződésekkel, holott az 1868:XXXVIII. törvénycikk szerint csak az választható tanítónak, aki a törvényben előírt követelményeknek megfelel, élethossziglanra. Elbocsátani csak súlyos hanyagság, erkölcsi kihágás vagy köztörvényes bűncselekmény miatt lehet az érvényes ítélet birtokában.) | A katolikus püspöki kar azzal a kéréssel fordult Rómához, hogy ünnepélyesen megáldhassa a vegyes házasságokat akkor is, ha a jegyesek elhatározása alapján remélni lehet, hogy katolikusnak fogják nevelni a törvény szerint nem katolikus gyermekeiket is. → július 21. | Hódmezővásárhelyen 24 taggal megalakult Magyarország egyik legrégebbi unitárius gyülekezete. |