A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Az év végén megtartott népszámlálás adatai szerint Magyarország (Horvátország és Fiume nélkül) lakossága 13 749 603 fő. Felekezeti megoszlás: latin szertartású katolikus 47,22%; görög szertartású katolikus 10,86%; ortodox 14,12%; evangélikus 8,07%; református 14,70%; unitárius 0,41%; izraelita 4,56%. | Budapesten a Dohány utcai baptista imaházban megtartotta első magyarországi összejövetelét az Evangéliumi Világszövetség. | Kálmán Dezső kölkedi református és Lágler Sándor evangélikus lelkész szerkesztésében Kecskeméten megjelent a Protestáns Pap című havilap. Cikkei a gyakorló lelkészet és az egyházi közélet kérdéseivel foglalkoztak. (1908-ban szűnt meg.) | XIII. Leó pápa az Aeterni Patris kezdetű enciklikájában a katolikus teológia normájává emelte a tomizmust. (Csak Aquinói Szent Tamás tanai lehetnek a keresztény bölcselet alapjai.) | Kihirdették az 1879:XXXVI. törvénycikket A közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség beszállásolásáról. A 10. § az egyházi épületeket, helyiségeket mentesítette a katonai beszállásolás alól. — Kihirdették az 1879:XL., A magyar büntető törvénykönyv a kihágásokról szóló törvénycikket. III. fejezete a vallás és annak szabad gyakorlata elleni kihágásokat tárgyalta. 51. §: aki az állam által elismert valamely hitfelekezet vallásos tiszteletének tárgyát a vallásos szertartásra rendelt helyiségen kívül nyilvánosan meggyalázza és ezáltal közbotrányt okoz: 8 napig elzárható; 52. §: aki megszegi a vallás- és ünnepnapi munkaszünetet, 100 Ft-ra büntethető; 53. §: aki 18 év alatti kiskorú egyént vallásváltoztatásra kényszerít, 2 hónapi elzárásra és 300 Ft-ra büntethető (ún. „csapdaparagrafus”) | A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium fölterjesztésére I. Ferenc József király jóváhagyta A magyarországi és erdélyi görög-keleti román egyház szervezési szabályzatát. | I. Ferenc József király szentesítette az 1879:XVIII. törvénycikket A magyar nyelv tanításáról a népoktatási tanintézetekben. 1. §: mind a felekezeti, mind a más jellegű tanítóképzőkben, amelyekben a tanítás nyelve nem a magyar, a magyar nyelv oly óraszámmal tanítandó, hogy azt minden tanítójelölt beszédben és írásban elsajátíthassa. | XIII. Leó pápa bíborossá kreálta Haynald Lajos kalocsai érseket. | A Bakáts téri plébániatemplomot meglátogatta I. Ferenc József király és Erzsébet királyné, aki a templom védnöke volt. | Megalakult a jászberényi Keresztény Nőegylet, amelynek célja az árva gyermekek neveltetésének támogatása volt. Fővédnöke: gr. Apponyi Albertné. |