A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Átadják az M5-ös autóút Örkény–Kecskemét közötti 22 km-es szakaszát. | Celldömölkön vasútikocsi-javító üzemet avatnak fel. | Az útalapot az országos közutak fejlesztésére, fenntartására és üzemeltetésére kell fordítani. Az értékesített motorbenzin árbevételéből a termelő ólmozott benzin litere után 2 Ft-ot, ólommentes benzin litere után 1 Ft-ot köteles befizetni. → 1991. szeptember 11. | A minisztertanács dönt az Útalap létesítéséről. → július 1. | Átlagosan 10%-kal emelkednek a repülőjegyárak. | A közalkalmazottak vasúti menetjegykedvezménye 33%-ról 50%-ra nő. | A 70. évet betöltött magyar állampolgárok ingyen utazhatnak a MÁV, a Volán, a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút és a Budapesti Közlekedési Vállalat helyiérdekű vonalain. | Emelkedik a motorbenzin ára. Normál 24,5 Ft/liter, szuper 27,5 Ft/liter. | Megnyitják a nemzetközi légi forgalom előtt a Siófok–Balatonkiliti repülőteret. Megérkezik az első légitaxi az NSZK-ból. | A minisztertanács meghatározza a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter feladatait és hatáskörét. |