A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Zsedényi Ede, az evangélikus egyház egyetemes felügyelője 100 ezer Ft alapítványt tett egyháza részére. | Istóczy Győző képviselő zsidó állam fölállítását javasolta, ahová a zsidók kitelepíthetők lennének. Trefort Ágoston kultuszminiszter elítélte a javaslatot, az indítványt nem tárgyaltatta. | I. Ferenc József király szentesítette az 1878:V. törvénycikket A magyar büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 172. §: izgatásnak minősül, aki hitfelekezetet gyűlöletre izgat a másik ellen. Büntetése 2 év államfogház és 1000 Ft. IX. fejezet: A vallás és ennek szabad gyakorlata elleni bűntettek és vétségek: 190. §: vétséget követ el, aki istenkáromlással közbotrányt okoz, aki állam által elismert vallás szertartását erőszakkal megakadályozza és megzavarja. Büntetése 1 év fogház és 1000 Ft; 191. §: vétségnek minősül, ha valaki a templomban botrányt okoz, a vallási tisztelet tárgyát meggyalázza. Büntetése 6 hónap fogház és 200 Ft; 192. §: vétséget követ el, aki elismert vallás lelkészét, midőn az vallási szertartást teljesít, szóval, tettel vagy fenyegetéssel nyilvánosan megtámadja. Büntetése 1 év fogház és 500 Ft. Ha tettleg, testileg bántalmazza, cselekedete bűntett. Ezért 2 év börtön adható. | 358 taggal megalakult a Tiszántúli Református Középiskolai Tanáregyesület. | XIII. Leó pápa közzétette az Inscrutabili Dei consilio kezdetű körlevelét, amelyben körvonalazta pontifikátusának programját. (Célkitűzése az egyház és a modern kultúra összehangolása, kibékítése, a modern világot újra kereszténnyé, a kereszténységét pedig korszerűvé kívánta tenni.) | Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 8330/1878. számú rendelete szerint az izraelita hitközségekben csak okleveles tanítók alkalmazhatók, s próbaidő után véglegesíthetők. | A bíborosok gr. Gioacchino Pecci bíborost, Perugia püspökét választották meg pápának, aki a XIII. Leó nevet vette föl. | Elhunyt IX. Pius pápa. | Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 1906/1878. számú rendelete értelmében egyházi ünnepeken a keleti ortodox vallású tanulók az iskolalátogatástól fölmenthetők. Ezek a napok: az ónaptár szerinti január 1. napja (újév), január 6. (vízkereszt), január 7. (Szt. János), január 14. (Szt. Sebő), január 30. (Bazil, Gergely, János), február 2. (Gyertyaszentelő), március 25. (Gyümölcsoltó Boldogasszony), április 23. (Szt. György), május 21. (Nagy Konstantin), június 24. (Szt. János születése), június 29. (Péter és Pál napja), szeptember 8. (Kisasszony), szeptember 14. (Szt. Kereszt feltalálása), október 26. (Szt. Demeter), november 8. (Mihály arkangyal), november 21. (Mária áldozása), december 6. (Szt. Miklós), december 24–28. (karácsony), húsvét (nagycsütörtöktől húsvét keddig bezárólag), és pünkösd 3. napja. | Budapesten fölépült az Országos Protestáns Árvaegylet 100 férőhelyes árvaháza a Szegényház téren (ma: Rózsák tere). |