A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 29 170/1877. számú rendelete közölte a tanfelügyelőkkel, hogy a felekezeti tanítók választása, elmozdítása, a hitfelekezeti alap vagyonának elhelyezése és felhasználása nem tartozik a jogosítványaik közé. Ezekről csak jelentést kell készíteniük a VKM-nek. | I. Ferenc József király neve napján Budapesten megnyílt a magyar zsidóság első főiskolája, az Országos Rabbiképző Intézet, amelyet az uralkodó november 15-én meglátogatott. | Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 20 521/1877. számú rendelete felhívta a törvényhatóságok közigazgatási bizottságainak figyelmét, hogy a héber iskolákat ne sorolják a zugiskolák közé. (Az 1871-ben jóváhagyott alapszabály 22. §-a értelmében a héber tantárgyak oktatása közvetlenül az illetékes rabbi felügyelete alatt álló hitközségi iskolákban történik, ezekre az 1868. évi népiskolai törvény nem vonatkozik. A tanfelügyelők és a törvényhatósági közigazgatási bizottságok ezen iskolák ügyeibe nem avatkozhatnak be.) | I. Ferenc József király szentesítette az 1877:XX. törvénycikket A gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről. 43. §: szerzetesek nem viselhetnek gyámságot és gondnokságot; 49. §: világi papok nem kötelesek gyámságot és gondnokságot viselni. | Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 2712/1877. számú rendelete az izraelita tanulókat a Sabouth (pünkösd) ünnepének 2. napján is felmentette az előadások látogatása alól. | Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 10 473/1877. számú rendelete „a közös hadsereghez tartozó katonák körül a polgári lelkészek által teljesített kisegítő lelkészi szolgálatokért igénybe vehető díjazás” tárgyában. (A katonai főkormányzat erre a célra évi 2500 Ft átalánnyal bír. Mivel ez igen csekély, a rendelet nem szabta meg a stólapénz mértékét.) | A kultuszminiszter 2062/1877. számú rendelete az állami tanítóképzőkben a tanítóképesítési vizsgákat a vallás- és erkölcstanra is kiterjesztette. | Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 7768/1877. számú, a vármegyékhez intézett rendelete az izraeliták hivatalos megkeresésekor alkalmazandó címzéséről. (1. „autonóm hittörvényű zsidó hitközség”, röviden „ortodox izraelita hitközség” az, amely az 1871. november 15-én a 26 915/1871. számú körrendeletben közzétett alapszabály szerint működik; 2. „congressusi izraelita hitközség” vagy egyszerűen csak „izraelita hitközség”; 3. „status quo ante hitközség”, amely nem szerveződött egyik szabály szerint sem.) | Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 5929/1877. számú rendelete nem engedélyezte, hogy a felekezeti nyugdíjintézetbe lépett tanítók fölmentést kapjanak az Országos Tanítói Nyugdíjintézetbe való kötelező belépés alól. | Giovanni Simeoni vatikáni államtitkár bizalmas átirata Ludovico Jacobini bécsi nunciushoz a magyarországi klérus aggasztó állapotáról, amelyben, különös tekintettel a plébánosok erkölcsi lazaságára, sürgős intézkedést kért. |