Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

A pesti izraelita hitközség árva magyar fiúknak az izraelita fiú árvaházban való elhelyezésére Deák Ferenc-alapítványt hozott létre.

A 130/1876. ME számú rendelet engedélyezte, hogy a keleti ortodox lelkészhivatali jelöltek pályázati vizsgálatára ne csak papok, hanem végzett teológusok is bocsáthatók legyenek. (A rendelet kiegészítette I. Ferenc József király által 1875. november 30-án jóváhagyott, az ortodox szerb nemzeti egyházi kongresszus által előterjesztett pótszabályzatát a lelkészjelöltek pályázati vizsgáiról.)

Debrecenben Balogh Ferenc református tanár elindította az Evangéliumi Protestáns Lap című egyháztársadalmi hetilapot. (Alap 1878 végén szűnt meg.)

A királyi jogügyigazgató javasolta, hogy a katolikus egyház mondjon le az egyetemi alappal kapcsolatos jogairól, vagy járuljon hozzá az egyetemi alap katolikus jellegű vagyontárgyainak az állami jellegűtől való szétválasztásához. Az előbbit a katolikusoknak kiadnák, hogy azt egy katolikus egyetemnél fölhasználhassák.

Trefort Ágoston kultuszminiszter 1946/1875. számú, az Izraeliták Országos Irodájához és az Ortodox Közvetítő Irodához intézett rendelete szerint az izraelita országos iskolaalap 1876. évi költségvetéséből a népiskolák segélyezésére 33 807 forint fordítható. Ennek fele a kongresszusi, fele az ortodox alapszabályzat szerint szerveződő hitközségek népiskoláinak jár.

Irányi Dániel a vallásfelekezetek egyenjogúsításáról törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőházban. (A szavazáson mindössze harmincan támogatták.)

Budapesten megjelent az Izraelita Tanügyi Értesítő című havilap.

Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 28 493/1875. számú rendelete az izraelita anyakönyvek vezetéséről. Az izraelita anyakönyvvezető a hitelesített másodpéldányt minden év január 31-ig köteles leadni az illetékes törvényhatóságnak, különben max. 200 forint pénzbírsággal sújtható. (Ehhez kapcsolódva az 1875. december 28-án kelt 31 535/1875. számú VKM-rendelet előírta, hogy a bírságpénzek az illető hitközségeknél külön iskolaalapként kezelendők, hatósági felügyelet alatt.)

Elhunyt a morva származású Lőw Lipót, 1850. december 10-től szegedi főrabbi. Nevéhez fűződik a zsinagógákban és a zsidó publicisztikában a magyar nyelv használatának elterjesztése. (Fia: Lőw Immánuel szegedi főrabbi.)

Esztergomban megnyitották a Simor János bíboros, esztergomi érsek által alapított Keresztény Múzeumot.