A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 21 999/1875. számú, az Izraeliták Országos Irodája elnökéhez intézett leirata: az izraelita felekezet által fenntartott népiskolák sok helyen nem felelnek meg az 1868:XXXVIII. törvénycikk követelményeinek. | Hidassy Kornél lett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium I. ügyosztályának főnöke miniszteri osztálytanácsosként. (1876-ban esztergomi kanonok, c. apát, 1878-ban c. püspök lett. Minisztériumi hivatalától akkor vált meg, amikor szombathelyi megyéspüspökké nevezték ki.) → 1882. október 17.–1888. április 18. | Elkészült a budapesti unitárius fiókegyházközség első szervezeti szabályzata, amely kimondta, hogy a budapesti unitáriusok a kolozsvári anyaegyházhoz tartozó fiókegyházközséget alakítanak. → 1876. húsvét | I. Ferenc József magyar király 11 652/1875. számú leiratával jóváhagyta az ortodox szerb nemzeti egyházi kongresszus szervezetét. Eszerint a király alkotmányos főfelügyeleti, illetve jóváhagyási és megerősítési joga épségben hagyása mellett (amelyet a Vallás- és Közoktatási Minisztérium útján gyakorol) az ortodox szerb nemzeti egyházi kongresszus a szerb metropólia körébe eső ortodox hívek képviselője egyházi, iskolai és ezekre vonatkozó alapítványi ügyekben. → 1912. július 11. | Istóczy Győző képviselő antiszemita interpellációt intézett a belügyminiszterhez. („...van-e szándéka az országot elárasztó külföldi zsidóság itten való meghonosulásának lehetőleg gátat vetni, fogna-e ezen támadó kaszt ellen a nem zsidó elemek részéről esetleg megindulandó önvédelmi mozgalom útjába akadályokat gördíteni?”) Wenckheim Béla belügyminiszter válaszában kilátásba helyezte a honosítás szabályozását, „de nem azon incidensből és azon indokoknál fogva”, amelyekre Istóczy hivatkozott. | Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 559/1875. számú rendelete megtiltotta, hogy a felekezetek egyházai és tanintézetei külföldi államoktól és azok uralkodóitól segélyt fogadjanak el. | Kolozsvárott elhunyt Kriza János unitárius püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a című székely népköltészeti gyűjtemény összeállítója. | Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 788/1875. számú, valamennyi keleti ortodox egyházi hatósághoz intézett körrendelete előírta, hogy azon ortodox községekben, ahol több lelkész is működik, a polgári hatóságokkal való hivatalos érintkezésre ki kell jelölni egy lelkészt. | Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 563/1875. számú szabályrendelete „a nazarénusok irányában követendő eljárás” tárgyában. (Mivel az 1868:LIII. törvénycikk csak a törvényesen bevett hitfelekezetek egyikéből a másikába való áttéréseket szabályozza, ezért a nazarénus [Krisztus-követő] hitet valló egyén előbbi felekezete kötelékéből törvényesen kilépettnek nem tekinthető. Ezért anyakönyvezésre nem jogosultak, a felekezeten kívül kötött házasságaik érvénytelenek, előbbi felekezetük terheit viselni kötelesek.) | I. Ferenc József király szentesítette az 1875:I. törvénycikket . 3. §: az országgyűlési képviselőséggel össze nem férő állást foglalnak el: b.) „a szerzetesrendek tagjai, a premontreiek, ciszterciták, benczék és a kegyesrendűek kivételével”. |