A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 27 786/1873. számú rendelete az ortodox szerbek egyházi alapítványainak és javainak kezeléséről és elszámolásáról. | Br. Fogarassy Mihály erdélyi püspök alakuló ülésre hívta egybe az erdélyi róm. kath. Státus igazgatótanácsát. | Egy 24 tagból álló igazgatótanács megválasztásával, Kolozsvár székhellyel teljesen kiépült az erdélyi róm. kath. Státus szervezete. → július 30., 1874. július 3. | Deák Ferenc utoljára jelent meg a képviselőházban. Beszédében fellépett a pápai csalatkozhatatlanság dogmája ellen, s a kötelező polgári házasság bevezetése mellett. | A vallás- és közoktatásügyi miniszter 31 937/1873. számú szabályrendelete „a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministerium kezelése alá tartozó közalapítványi birtokokon fennálló kegyúri terheknek: a templom, lelkészi lakok és melléképületeik felállítása és időnkénti kiigazítása” tárgyában. | Br. Fogarassy Mihály erdélyi püspök ellenkezésétől kísérve az erdélyi róm. kath. Státus II. közgyűlése megállapította az erdélyi róm. kath. Státus igazgatótanácsának megalakulására és működésére vonatkozó szabályzatot. A kultuszminiszter június 16- án hagyta jóvá 1008/1873. számú határozatával. (1932. május 30-ig, a Státusra vonatkozó külön megállapodás életbelépéséig volt hatályban.) → július 23. | Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter levélben rosszallását fejezte ki Schopper György rozsnyói megyéspüspöknek, amiért kihirdette az I. Vatikáni Zsinat határozatait. | A király jóváhagyta a Rabbiképző Intézet fölállítására vonatkozó tervezetet. → 1877. október 4. | I. Ferenc József király szentesítette az 1873:XXI. törvénycikket Az 1873. évi államköltségvetésről. (A görög katolikus egyházmegyéknek 99 ezer, az evangélikusoknak 36 ezer, a reformátusoknak 65 ezer, az ortodoxoknak 100 ezer, az unitáriusoknak 5000, az izraelitáknak 5000 forint államsegélyt biztosított.) | Magyarországra érkezett Meyer Henrik, a Brit és Külföldi Biblia-társulat ügynöke. Nevéhez fűződik a magyarországi baptisták megszervezése és missziójának fellendítése. → 1887. augusztus 20. |