A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 1/1873. szám alatt kelt körrendelete a közoktatás terén tapasztalható felekezeti féltékenység eloszlatását szorgalmazta. | A képviselőházban Lükő Géza képviselő bejelentette, hogy Schopper György rozsnyói megyéspüspök kihirdette az I. Vatikáni Zsinat határozatait. → május 9. | Otto von Wagner bécsi építész tervei alapján Pesten fölépült a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, a pesti status quo ante irányzat főtemploma. | A zalavári bencés apátság független lett az osztrák göttweigi apátságtól. (1885-ben egyesítették a pannonhalmi főapátsággal.) | Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 31 722/1872. számú átirata előírta a római és görög katolikus érsekeknek és püspököknek, hogy egyházi birtokokat érintő úrbéri egyezségeket és váltsági szerződéseket kötelesek előzetes jóváhagyásra a VKM-nek felterjeszteni. | A királyi biztos még a hivatalos megnyitás előtt feloszlatta a Karlócán összeült szerb egyházi és nemzeti kongresszust. | Dulánszky Nándor c. apát lett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium I. ügyosztályának főnöke miniszteri osztálytanácsosként. (Hivatalától akkor vált meg, amikor 1875. június 11-én a király székesfehérvári megyéspüspökké nevezte ki.) → 1875. augusztus 2.–1882. október 8. | A VKM 17 565/1872. szám alatt közzétette a király által 1872. április 6-án, illetve július 2-án jóváhagyott szerb nép- és felsőbb leányiskoláról szóló szabályzatot. | Az erdélyi románok értekezletet tartottak Balázsfalván, ahonnan emlékiratot intéztek a kormányhoz nemzeti kívánságaikról: a román nyelv hivatalos használatának elismerése; Erdély új felosztása a három nemzeti elem szerint; új választási törvény, amely kizárja a feudális eredetű előjogokat; románok alkalmazása az állami hivatalokban; az egyházi önkormányzat biztosítása; román közép- és szakiskolák felállítása és román nyelvű előadások a kolozsvári egyetemen. A kormány azonban nem fogadta el a kívánságokat. | Az erdélyi románok Andrei Šaguna metropolita vezette csoportja nagygyűlést tartott Nagyszebenben: a politikai aktivitás mellett döntöttek. |