A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Fővárosi Autótaxi Vállalat emeli tarifáját. Az utasnak kilométerenként 10 Ft-ot kell fizetni. | A debreceni, győri, miskolci, pécsi és szegedi tömegközlekedési vállalatoknak villamos- és trolivezetőik részére évi 15 ezer, az autóbuszvezetőiknek pedig évi 25 ezer forint minimális munkaköri pótlékot kell fizetniük. A Volánbusz Vállalat autóbuszvezetői évi 48 ezer Ft minimális munkaköri pótlékra jogosultak. A Budapesti Közlekedési Vállalat autóbuszvezetői óránként minimum 26,70 Ft forgalmi juttatást kapnak. | Megalakul a Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. | Aláírják a Malév és a PanAm amerikai légitársaság szerződését a két ország közötti közvetlen légijárat megnyitásáról. | Átlagosan 5%-kal emelkednek a Malév menetjegyárai. | Hatályba lép a KGST-tagországok atomerőműveiből származó kiégett nukleáris üzemanyag biztonságos vasúti szállításának szabályzata. | A főváros várnegyedéből a szokásos autóbuszok közlekedését az utak alatti pincék, barlangok miatt megtiltják. Helyettük kisautóbuszokat (Ikarusz-Volkswagen 521) állítanak forgalomba. | Eltérítik a Malév Amszterdamba tartó gépét Prágában. Személyi sérülés nem történik. | Négy új határátkelőhely megnyitásával elkezdődik a magyar–szovjet kishatár-menti forgalom. → 1990. március 12. | Magyarország és Izrael légi közlekedési egyezményt ír alá. |