A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  I. Ferenc József király jóváhagyta A magyarországi és erdélyi Görög Keleti Román Egyház szervezési szabályzatát. A román nemzeti metropólia székhelye: Nagyszeben. (Az önkormányzatot az 1868:IX. törvénycikkel a magyar országgyűlés is becikkelyezte. Az I. világháború végéig érvényes, a jelenlegi magyarországi ortodox román egyház ma is ehhez igazodik.) | A katolikus püspöki kar közös pásztorlevélben ismertette a hívekkel az autonómia-szervezet választási szabályzatát és a választási instrukciókat. → június 2. | IX. Pius pápát aranymiséje alkalmával a magyar katolikus püspöki kar és katolikus világiak üdvözölték. | Az izraelita felekezetek képviselőinek egyetemes gyűlése elfogadta az iskolaszervezet és a jövő kongresszus szabályzatát. | Szabó Imre c. apát, veszprémi kanonok a VKM I. ügyosztályának főnöke lett miniszteri tanácsosként. (Hivatalától szombathelyi megyéspüspöki kinevezése miatt vált meg.) → szeptember 15.–1871. január 1. | Mezei Móric, Simon József, Rósa Izsó és Fenyvessi Adolf indítványára az izraelita felekezetek képviselőinek egyetemes gyűlése elhatározta, hogy kéri a vallás- és közoktatásügyi minisztertől a zsidó vallás recepciójáról szóló törvényjavaslat benyújtását. | I. Ferenc József király jóváhagyta a vegyes bizottság által kidolgozott választási szabályzatot. Eszerint az autonómia kongresszuson 49 egyházi és103 világi katolikus vehetett volna részt. → május 1. | A katolikus autonómiát előkészítő vegyes bizottság elkészítette az autonómiai-szervezet választási szabályzatát. → január 28. | Az Idők Tanuja és a Pesti Hirnök egyesüléséből megjelent a Magyar Állam című katolikus lap. Szerkesztették: Jósika Kálmán, Lonkay Antal, Hornig Károly, Komócsy Lajos, Szemnecz Emil, Hortoványi József. (A lap 1908-ban szűnt meg.) | A pesti egyetem bölcsészkarán megszűnt az 1802-ben fölállított hittani tanszék. |