Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

A képviselőház ülésén Deák Ferenc kifejtette, hogy „a vallások egyenjogúsága azt kívánja, hogy a hon minden polgára, bármely hitfelekezethez tartozzék is, szabadon élhessen saját vallásának szabályai szerint”.

Br. Eötvös József kultuszminiszter 17 076/1868. számú rendelete értelmében a nyilvános felekezeti iskolák bizonyítványai teljes érvényűek. (Ezzel érvénytelené vált az 1863. március 19-i megszorító rendelet.)

Simor János hercegprímás elnökletével a püspöki karból, 81 főrendből és képviselőből (köztük gr. Andrássy Gyula miniszterelnök, Deák Ferenc, br. Eötvös József, Trefort Ágoston és mások) álló vegyes bizottság jött létre, amelynek eredetileg a katolikus autonómia-tervezetet kellett volna megvitatnia. Deák Ferenc javaslatára illetéktelenség miatt a tervezetet nem tárgyalták, csak egy választási szabályzatot dolgoztak ki. → 1869. január 21.

Nagyszebenben megnyílt az ortodox (görögkeleti) román egyházi nemzeti kongresszus. Új szervezeti szabályzatot dolgozott ki a román metropólia részére, amely az 1868:IX. törvénycikk értelmében elvált a szerb egyháztól és önálló lett. → 1869. május 29.

Br. Eötvös József kultuszminiszter beterjesztette törvényjavaslatát „a törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek viszonossága” tárgyában.

Br. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter 14 464/1868. számú rendelete megállapította a katolikus algimnáziumok tantervét.

Br. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter 12 548/1868. szám alatt elrendelte, hogy a nazarénusok (Krisztus követői) nem vezethetnek hivatalos és hiteles anyakönyvet, mivel nem tartoznak a törvényesen bevett vallásfelekezetek közé. A születéseket és halálozásokat a közigazgatási hivataloknál kell bejelenteniük, ahonnan az adatokat anyakönyvezésre azon egyház lelkészének küldik el, ahová a nazarénus felekezetileg korábban tartozott. Amíg a törvényhozás nem dönt, a nazarénusok házasságából született gyermek törvénytélen. → 1875. január 13.

I. Ferenc József király megerősítette az 1864/65. évi ortodox szerb nemzeti egyházi kongresszus határozatait. (A görögkeleti szerb metropólia egyházi, iskolai és alapítványi ügyek szabályozásáról.) → december 13., 1871. május 29., 1912. július 11.

Horvát Boldizsár igazságügy-miniszter 11 186/1868. számú rendelete az Egyházmegyei hatóság képviseltetése lelkészek ellen elrendelt fenyítő vizsgálatoknál tárgyában. (Az eljárás tényéről és annak eredményéről az illetékes egyházi hatóság értesítendő, de az eljáráson való képviseltetésre nem kell felszólítani.)