A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A magyar kormány a zsidó iskolákat fölmentette a helyi katolikus papok felügyelete alól. | Esztergomban megjelent a Magyar Sion című katolikus hittudományi folyóirat. Szerkesztették: Zádori János, Kereszty Viktor, Walter Ferenc. (1871. január 1-jétől az Új Magyar Sion nevet viselte. Az 1887. január 1-jei számtól visszatért a címre, szerkesztője ekkor Prohászka Ottokár volt. A lap 1904 decemberében szűnt meg. | Az osztrák kormánytól az erdélyi evangélikus egyház új, ideiglenes szervezetet kapott Provisorische Bestimmungen elnevezéssel. | Győrszigeten letelepedtek a Szent Vince Leányai. | Elhunyt Szeremlei Gábor sárospataki református tanár. | Elhunyt Vasile Erdélyi, a nagyváradi Elhunyt Vasile Erdélyi, a nagyváradi görög katolikus egyházmegye püspöke. Végrendeletében 42 ezer Ft-ot hagyott az egyházmegyére. | Scitovszky János bíboros hercegprímás megalapította a kopcsányi plébániát. | Győrött Simor János megyéspüspök támogatásával Ráth Károly és Rómer Flóris szerkesztésében megindult a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek című kiadvány. | Megalakult a Szent Vince Társaság. | A kolozsvári unitárius tanárok a tudományos teológia valamennyi ágának művelésére elindították a Keresztény Magvető című kiadványt, az unitárius egyház első és leghosszabb időn át megjelentetett lapját. (Az 1918-ban kiadott 53. kötetével egy időre megszűnt, majd az Unitárius Irodalmi Társaság1922-ben fölélesztette. A folyóirat1944-ben ismét megszűnt. 1971-ben újraindult.) |