A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A minisztertanács rendeletet hoz a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról. Aki rendszeresen közúti közlekedési szolgáltatást kíván végezni, köteles a területi közlekedési felügyeletnek 30 nappal korábban bejelenteni. A tevékenység megkezdése a rendeletben meghatározott feltételek hiányában megtiltható. Belföldi közúti fuvarozói engedély annak a vállalkozásnak adható, amelynél a személyes megbízhatóság, szakmai alkalmasság és pénzügyi teljesítőképesség igazolt. Nemzetközi közúti árufuvarozási engedélyhez a kérelmezőnek igazolnia kell kétéves belföldi árufuvarozást, a pénzügyi teljesítőképességet, valamint egyévi társadalombiztosítási, nyugdíj- és adóhátralékkal, ill. nagyobb összegű hátralékkal nem tartozik. A belföldi közúti fuvarozási engedély 8 évre szól. Taxiengedély iránti kérelemnél igazolni kell 100 ezer Ft összegű vagyoni biztosítékot. Közúti közlekedési szolgáltatáshoz kétütemű benzinmotorral meghajtott gépkocsi nem használható. Személygépkocsival díj ellenében árut fuvarozni nem szabad. Személytaxival a működési területen kívül utas nem vehető fel, a korábban szállított utas visszaszállítható. Veszélyes árut közúton csak a hatóság által kijelölt útvonalon szabad szállítani. | Elkészül a Dombóvár alsó–Kaposvár közötti 29 km hosszú vasúti pálya villamosítása. | Szövetséggé alakul a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete. | Hatályba lép a radioaktív anyagok szállításáról és fuvarozásáról szóló rendelet. A radioaktív anyagok közúti szállítását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézete engedélyezi. Radioaktív anyagot a MÁV Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút, a Fertővidéki HÉV, a Malév külön engedély nélkül fuvarozhat. | Magyar–amerikai kerékpárgyártó vegyes vállalat alakul Csepelen. | Hatályba lép a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetről Genfben 1948. március 5-én kelt egyezmény módosítása. | Átadják az M0-s körgyűrű első 3,5 km-es szakaszát. | A Malév 7 évre 3 Boeing 737–200 típ. repülőgépet bérel. | Felfüggesztik a lakossági sorszámon kívüli személygépkocsik kiadását. 1987-ben a szocialista országokból importált személyautók kb. 25%-át soron kívül értékesítették. | Ha egy dolgozó saját gépkocsiját belföldi hivatalos kiküldetésre használja 4,4 Ft/km-es költségtérítésre jogosult. |