A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Scitovszky János bíboros hercegprímás tartományi zsinatot tartott. | Fölépült a soproni orsolyiták temploma és iskolája. | Megnyílt a zenggi római katolikus papi szeminárium. | Általában évenként tíz alkalommal jelent meg a Sárospataki Füzetek című folyóirat, amely 1869 közepén szűnt meg. | Pesten megnyílt a zsidó iskolaalapból fölépült első „cs. kir. izr. Mintatanoda.” | Scitovszky János bíboros hercegprímás, esztergomi érsek a 700 éves fennállását ünneplő mariazelli Szűz Mária-kegyhelyre nemzeti zarándoklatot vezetett. | Scitovszky János bíboros hercegprímás, esztergomi érsek Pesten magyar nyelvű beszéddel fogadta I. Ferenc Józsefet és feleségét. | I. Ferenc József legfelsőbb elhatározása alapján a császári és kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 19 391/5620. számú rendelete a megüresedett nagyobb egyházi javadalmak időközi (interkaláris) jövedelmeit a vallás- és tanulmányi alap részére juttatta. A rendelet hatálya Magyarországon kívül a szerb vajdaságra, a temesi bánságra, Horvát-Szlavonországra és Erdélyre terjedt ki. | Scitovszky János bíboros hercegprímás megalapította az aszósi plébániát. Ugyanő, átmeneti szüneteltetés után, újból megnyitotta az érseki tanítóképzőt. | A katolikus püspöki kar az egyházmegyei teológiai főiskolákon 4 évfolyamos oktatást vezetett be. (A rendszer 1900-ig maradt érvényben.) |