A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Rendelet arról, hogy a zsidók születési, esketési és halálozási anyakönyveiket német nyelven vezessék. (1863 után az országban dívó nyelvek egyikén.) | Birodalmi rendelet megfosztotta a magyar zsidó hitközségeket önkormányzatuktól, s a hatóság nevezte ki az elöljárókat. | A rendőrség betiltotta Fejér György kanonok A polgári alkotmányok fő tulajdonai c. konzervatív szellemű röpiratát. | Birodalmi rendelet beszüntette az Izraelita Kereskedők Testülete működését. | Az Esztergomban tartott püspöki konferencia határozata szerint „a lelkészek, mielőtt teológiai tudományokból sikeres vizsgálatot nem tettek, önálló lelkészkedésre nem mozdíthatók elő”. | Scitovszky János esztergomi érsek a nagyszombati szemináriumot áttelepítette Esztergomba. (Az esztergomi épületet 1865-ben áldották meg.) | I. Ferenc József a fogarasi görög katolikus román püspökséget érsekség rangjára emelte, valamint főkegyúri hatalma alapján fölállította a lugosi és a szamosújvári egyházmegyét. (A lugosiba 113 paróchia és 51 788 hívő, a szamosújváriba 634 paróchia és 410 ezer hívő került.) A nagyváradi, valamint a két új egyházmegyét a román metropóliába osztotta be. → 1853. november 26. | A katolikus püspöki kar azt javasolta az uralkodónak, hogy a fogarasi görög katolikus püspökséget emelje érsekség rangjára, továbbá Szamosújvár és Lugos székhellyel állítson föl két új román egyházmegyét, s a nagyváradi, valamint a két új egyházmegyét a román metropóliába ossza be. → december 12. | I. Ferenc József osztrák császár elengedte a zsidó hitközségekre és családokra kivetett hadisarcot. Magyar királyként azonban elrendelte, hogy a magyarországi izraelita iskola- és oktatásügy előmozdítására minden vagyonnal bíró izraelita hozzájárulásával egymillió ezüstforintnyi alaptőkéjű alapot kell létrehozni. → 1852. december 1. | Nagyszombatban első alkalommal került sor lelkigyakorlatra, amelyet Szaniszló Ferenc csanádi kanonok, országos pönitenciárius vezetett. A lelkigyakorlaton 185 katolikus pap vett részt, köztük több püspök is. |