A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Kossuth Lajos az alsótábla ülésén hazafiatlansággal vádolta a katolikus egyházat, mert az tartózkodott a katonáskodástól. | Császári nyílt parancs a szerb pátriárka méltóságának Karlóca székhellyel történő visszaállításáról. I. Ferenc József pátriárkai címet adományozott a szerb Josif Rajačić metropolitának. | Mészáros Lázár honvédelmi miniszter a magyar honvédség tábori lelkészi ügyeinek intézésével 1849. január 1-jétől megbízta osztályigazgatói ranggal (HM. 10. osztály) Czigler Zoltán apátot. Hivatalát 1849. január 22-ig töltötte be. | Lemondott V. Ferdinánd, és trónra lépett I. Ferenc József osztrák császár. | A Honvédelmi Bizottmány jóváhagyásával a püspöki kar föliratot intézett V. Ferdinándhoz, kérve a béke helyreállítását. | A katolikus püspöki kar pásztorlevelet intézett híveihez. Óvta őket, hogy áthágják az isteni és polgári törvényeket, miközben teljesítik a haza védelmére hozott intézkedéseket. V. Ferdinándot esküszegéssel illette. | A Honvédelmi Bizottmány hazaárulónak nyilvánította Haulik György zágrábi püspököt, és intézkedett javainak lefoglalásáról. | A pesti nemzetőrség tisztikarának gyűlése elhatározta, hogy zsidókat is befogad a nemzetőrségbe. | A pesti protestáns értekezlet az 1848:XX. törvénycikk végrehajtását tárgyalta. (Határozat: a haza vészes helyzete miatt nem sürgetik a törvény teljes végrehajtását, csupán a belhivatalnokoknak a tized stb. eltörlése következtében szenvedett veszteségük kárpótlását.) | A főrendek levették a napirendről a felekezetközi községi népoktatásról szóló törvényjavaslatot. |