A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Lőw Lipót főrabbi a zsidók egyenjogúsításáért nyilatkozat aláírására szólította föl a rabbikat, amelyben hitet tettek a magyar haza, és a felebaráti szeretet mellett. | Scitovszky János pécsi megyéspüspök letette az egyházmegyei nőnevelő intézet alapkövét. → 1850. július 6. | Br. Fogarassy Mihály váradi kanonok lakásán kimondták a megalakulását. → 1848. május 1. | Lőw Lipót főrabbi fölavatta a pápai új izraelita templomot. | Pesten protestáns tanári „köztanácskozmány”-t tartottak a napirenden lévő oktatásügyi kérdésekről. | A nyolc galíciai ezred számára külön görög katolikus szertartású tábori lelkészeket alkalmaztak. | V. Ferdinánd eltörölte a zsidók türelmi adóját. A hátralékot a zsidóság 1,2 millió forinttal megválthatta, s azt ötévi részletben kellett törlesztenie. | A pápaválasztó konklávé Giovanni Maria Mastai–Ferretti imolai püspököt választotta pápává, aki a IX. Pius nevet vette föl. | Elhunyt XVI. Gergely pápa. | Hamburgból Magyarországra érkezett a baptista Rottmayer János és 5 társa, munkájuk eredményeként Magyarországon is terjedni kezdtek a baptista gyülekezetek. → 1854. február 18. |