A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Kihirdetik a magyar–csehszlovák vasúti forgalom szabályozásáról megkötött egyezményt. | Kizárólag a Mogürt vállalat joga Magyarországon a személygépkocsi-behozatal. | Megnyílik a Közlekedési Múzeum új épületszárnya. | A Budapest–Bécs között közlekedő Arrabona expresszre a menettérti jegyet váltóknak 30%-os kedvezményt nyújt a MÁV. | Személyautóval és motorkerékpárral autópályán 120 km/óra, autóúton 100 km/óra, lakott területen kívül 80 km/óra max. sebességgel lehet közlekedni. | „Az, hogy az autósok egy töredéke legálisan 7–8 perccel hamarabb juthasson a Balatonra – ez az egyetlen, a tényeknek is megfelelő érv a korábbi sebességhatárok visszaállítására. Ettől a hazai autóutak, autópályák kapacitása, átbocsátóképessége azonban nemhogy nőne, egyenesen csökken…”– írja a Heti Világgazdaság. | Hatályba lép a közlekedési építmények építésfelügyeletéről szóló rendelet. | Pestlőrinc, Vecsés, Rákoshegy lakói éles hangú lakossági fórumokon tiltakoznak a Ferihegyi repülőtér okozta zaj ellen. | „A Budapesti Közlekedési Vállalat és az utas között manapság talán a legtöbb vitát a kötött menetrend okozza. Ez a szakkifejezés magyarul a 15–30 perces vagy ennél is ritkább indítási közöket jelenti” – írja a Heti Világgazdaság. | Átlagosan 10%-kal emelkednek a lakossági árufuvarozás tarifái. |