A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Az országgyűlés kerületi ülése törvényjavaslatot fogadott el az unitárius vallás Magyarországon való befogadásáról. → szeptember 30. | Wurda Károly győri káptalani követ az országgyűlés alsótábláján a „szabad egyház – szabad állam” jelszavával ajánlotta az egyház és az állam viszonyának rendezését. Míg a liberalizmus hívei rokonszenvvel fogadták javaslatát, addig a katolikus elvek képviselői elutasították, s a győri káptalan hamarosan visszavonta Wurdától a követi megbízatást. – Az országgyűlés kerületi ülése befejezte a vallási törvényjavaslat kidolgozását. (Kívánja: a vegyes házasságokból születendő gyermekek kötelező katolikus neveléséről adott reverzális eltörlését; a protestáns vallásokra való szabad áttérés engedélyezését; a protestáns vallások befogadását Horvátországban; a különböző vallásfelekezetek egyenjogúságának kimondását.) → szeptember 12. | Az országgyűlés kerületi ülése elfogadta Klauzál Gábor felirati javaslatát az országgyűlés teendőiről. Vallási kérdésekben javasolta: 1. a reverzálisok nemcsak a jövőre, hanem visszamenőleg is eltörlendők; 2. az áttérés teljesen szabad; 3. az újraesketések tilosak; 4. a vegyes házasságban élő protestáns fél a separatio a mensa et a toro (elválasztás asztaltól és ágytól) kimondása után újra házasságra léphet; 5. Horvátországban az evangélikusok befogadandók; 6. a bevett vallásfelekezetek az egymás közti teljes egyenlőség és viszonosság elve szerint kezelendők.) | Kopácsy József esztergomi érsek emlékeztetője hg. Metternich államkancellár részére, amely szerint a magyarországi vallásügy sarkköve az, hogy a vegyes házasságok melyik vallás lelkésze előtt köttessenek meg, s az azokból származó gyermekek melyik vallásban neveltessenek. (Három megoldási lehetőséget vetett fel: 1. az 1791:XXVI. törvénycikk módosítása azzal, hogy a nem katolikus lelkészek előtt kötött vegyes házasságok is érvényesek; 2. az 1840. évi törvényjavaslat elfogadása, amely kötelezőleg előírja, hogy a gyermekek apjuk vallását kövessék; 3. a felek szabad megegyezése döntse el, hogy születendő gyermekeik milyen vallásban neveltessenek. Kopácsy az első módozat mellett érvelt.) | József főherceg nádor fölszólította gr. Zay Károly evangélikus egyházi főfelügyelőt, hogy vessen véget az evangélikus iskolákban elharapódzott nemzetiségi vitáknak. | A református és az evangélikus egyház küldöttei közös bizottságot hoztak létre egy közös főiskola létesítése érdekében. (A törekvés meghiúsult.) | Megalakult a Magyar Izraelita Kézmű- és Földművelési Egyesület (MIKÉFE). | Megjelent Kriza János unitárius lelkész (1861-től 1875-ig püspök) Vadrózsák című székely népköltési gyűjteménye első kötete. → 1863. | Scitovszky János pécsi megyéspüspök plébániatemplomot építtetett Darázs községben; vállalta Györe temploma felépíttetésének költségeit. | Eperjesen megkezdődött a tanítás az Evangélikus Hittudományi Főiskolán. |