A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A 2685/185. számú királyi rendelet előírta, hogy az olyan javadalmak megüresedését, amelyek királyi legfelsőbb adományozás alá, valamint a közalapok, a m. kir. udvari kamara, az udvari haditanács, a bányászati kamara, a szabad kir. városok és valamely község kegyurasága alá tartoznak, közhírré kell tenni, s az attól számított hat héten belül lehet pályázni a javadalom betöltésére. | Gr. Zay Károly a Társalkodóban Néhány szó a Pesten felállítandó ref. főiskola ügyében című cikkében indítványozta, hogy főiskolát a két protestáns egyház (evangélikus és református) közös erővel állítson fel, s a siker érdekében lépjenek unióra. | Ballagi (Bloch) Móric az Athenaeum hasábjain fölhívást közölt egy „magyar–zsidó tanítókat” képező intézet fölállítása érdekében. | Zala vármegye közgyűlése körlevelet bocsátott ki, amelyben javasolta, hogy a vármegyei bíróságok ítéljék pénzbüntetésre a vegyes házasságok megáldását megtagadó katolikus papokat. (A vármegyék döntő többsége egyetértett a zalai körlevélben foglaltakkal. Esztergom vármegye január 14-i, Heves vármegye február 17–18-i közgyűlése viszont ellene foglalt állást. A Helytartótanács a Zala vármegye által indított akciót leállította.) | Pesten megjelent a Religio című katolikus folyóirat. Alapítója Szaniszló Ferenc, későbbi nagyváradi római katolikus megyéspüspök. (1848. szeptember 27-től a Religio és Nevelés címet viselte. 1929-ben szűnt meg.) | Fényes Elek statisztikai adatai szerint a zsidóság létszáma a Dunántúlon 1 993 975 összlakosból 42 244, a Dunamelléken 2 594 541 összlakosból 73 268, a Tiszamelléken 1 690 614 összlakosból 50 537, a Tiszántúlon 2 392 597 összlakosból 36 827, összesen 202 876 fő. | XVI. Gergely pápa fogadta Lonovics József csanádi megyéspüspököt, aki átadta a magyar katolikus püspöki kar és az osztrák érsekek folyamodványát. | Gr. Zay Károly, a dunáninneni evangélikus egyházkerület főfelügyelője eltiltotta a tanítástól Ľudovít Stúrt, a pozsonyi evangélikus líceum tanárát, a szlovák nemzeti mozgalom vezetőjét. | Lonovics József csanádi megyéspüspök római küldetése. | Az evangélikus egyház pesti egyetemes gyűlése határozatot hozott az egyház iskoláinak magyarosításáról. |