A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A bányai evangélikus egyházkerület közgyűlése elhatározta, hogy jegyzőkönyveit ezentúl magyarul vezeti. Elrendelte, hogy a vegyes nyelvű egyházközségekben, ahol magyarok is vannak, 1841. január 1-jétől magyarul vezessék az anyakönyveket. | Pest vármegye közgyűlése feliratban tiltakozott Kopácsy József esztergomi érsek július 2-i pásztorlevele ellen, s kérte annak visszavonását, mondván, hogy a passiva assistentia sérti az 1791:XXVI. törvénycikket. Ezért minden papot, aki az áldás megtagadásával esket, az 1647:XIV. törvénycikk értelmében 600 forint bírságra kell ítélni. (Pest vármegye példáját két-három vármegye kivételével a többi is követte.) | Kopácsy József hercegprímás körlevélben előírta, hogy papi coronákat évente kétszer kell tartani: tavasz elején és ősz végén. | Ludovico Altieri bécsi nunciusnak a vatikáni államtitkársághoz írt jelentése szerint Kopácsy József esztergomi érsek július 2-i körlevelét a közvélemény elég nyugodtan fogadta. (A passiva assistentia érvénye ugyanis még nem jutott el a megyegyűlésekig.) | V. Ferdinánd király hozzájárult, hogy a püspöki karnak a passiva assistentia ügyében írt folyamodványát Lonovics József csanádi megyéspüspök Rómába vigye, egyben megbízta, hogy az osztrák érsekek hasonló tartalmú kérvényét is adja át a pápának. → november 27. | Közös püspöki körlevél és utasítás az egész országra nézve kötelezővé tette a hallgatólagos jelenlétet (passiva assistentia) abban az esetben, ha a vegyes párok a katolikus egyház kívánságait nem teljesítik (a protestáns fél nem ad reverzálist). | Kopácsy József esztergomi érsek – megelőzve a pápai engedélyt – pásztorlevélben szólította fel egyházmegyéje alsópapságát, hogy ne áldják meg azokat a vegyes házasságokat, ahol a protestáns fél nem ad kötelezvényt születendő gyermekei katolikus neveléséről. | Kopácsy József esztergomi érsek körlevele a házasságról szóló katolikus tanítás kifejtéséről. | Közös püspöki körlevél szerint vegyes házasságra áldás csak akkor adható, ha az összes gyermek katolikus nevelése biztosított. | Lonovics József csanádi megyéspüspök hg. Metternich államkancellárnak bemutatta a katolikus püspöki kar Rómának szánt folyamodványát. (Lonovics véleménye egyezett az államkancelláréval: a passiva assistentián túl kérni kell a trienti forma alól való felmentést is. Püspöktársai viszont ezt nem tartották szükségesnek, így az nem került be a folyamodványba.) |