A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Lajcsák Ferenc nagyváradi római katolikus megyéspüspök pásztorlevelében és az azt követő, április 22-i utasításában úgy rendelkezett, hogy a vegyes házasságokat reverzális nélkül ne áldják meg. Amennyiben a protestáns félnem ad kötelezvényt a házasságban születendő gyermekek katolikus hitre valóneveléséről, ott a vegyes párokat csak a plébánialakban, hallgatólagos jelenléttel (passiva assistentia) kell összeadni és megesketni. (Szilágyi Lajos, Bihar vármegye tanácsbírája felterjesztésben kérte a királytól, hogy vonassa vissza a püspök rendelkezéseit.) → április 17. | Ludovico Altieri bécsi nuncius levélben tájékoztatta Kopácsy József esztergomi érseket, hogy feljelentés érkezett ellene, miszerint janzenista elveket vall, s így hitbeli ortodoxiája nem teljesen megbízható. | XVI. Gergely pápa prekonizálta Kopácsy József esztergomi érseket. | Kopácsy József visszavonta lemondását és elfogadta az esztergomi érseki kinevezést. Tisztségét haláláig, 1847. szeptember 18-ig viselte. (Levelében kifejezte aggodalmát a bazilika félbemaradt építése miatt, s segélyalapot kért az építkezés befejezéséhez.) | V. Ferdinánd magyar király Kopácsy József veszprémi megyéspüspököt nevezte ki esztergomi érsekké. Kopácsy kéri, vonja vissza a kinevezést.) → 1839. január 15. | Gömör vármegye Scitovszky János rozsnyói püspököt följelentette a királynál, elnevezvén őt minden isteni és emberi törvény áthágójának. A levél szerint papjai az ő biztatására akadályozzák a vegyes házasságokat, s ezeket csak abban az esetben tűrik el, ha a protestáns fél áttér vagy legalábbis reverzálist ad. Konkrétan 23 esetet hozott fel a megye, amikor a katolikus lelkész megtagadta az áldást. | A 12 123/1209. számú udvari rendelet értelmében a kitett gyermekek a befogadó vallásában nevelendők, ha az a bevett vallások közé tartozik. | Scitovszky János volt rozsnyói (és újonnan kinevezett pécsi) megyéspüspök visszautasította Gömör vármegye törvényhatóságának vádjait. Cáfolta a vegyes házasságok akadályozásának vádját, s közölte, hogy a 10 éves püspöksége alatt kötött 16 355 házasságból 811 volt vegyes. A 23 konkrét esetet kivizsgáltatta, s kiderítette, hogy csak egy felel meg a valóságnak, s itt azért kellett megtagadni az áldást, mert a szülők ellenezték a házasságot. | Fölszentelték az egri székesegyházat. (Az építési költségek 680 915 rajnai forintot tettek ki.) | A pesti görög-vlach ortodox egyházközség elfogadta azt a határozatot, hogy a jegyzőkönyveket ezentúl nem németül, hanem magyar nyelven vezessék. |