A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Mintegy ötszörösére növekednek a vasúti fekbérek. | Hatályba lép a levegő tisztaságának védelméről szóló minisztertanácsi rendelet. A közlekedési hatóság a veszélyeztetett körzetben a járművek közlekedését ideiglenesen korlátozhatja vagy megtilthatja. | A közforgalmú vasúthálózat hossza 7766 km. A személyautók száma 1 538 877 db. | Aláírják az M0-s építésére vonatkozó fővállalkozói szerződéseket. | A Malév csatlakozott az Európai Légitársaságok Szövetségéhez – közli az MTI. | A kormányszóvivő bejelenti, az ezredfordulóig 2,5 milliósra kell növelni a hazai személygépkocsi-állományt. | Kihirdetik a Magyarország és Szovjetunió között a magyar–szovjet vasúti határforgalomról megkötött egyezményt. | Átadják az M1-es autópálya Biatorbágy–Herceghalom közötti szakaszát. Ezzel elkészült a fővárost Tatabányával összekötő 50 km-es pálya, mely 8 év alatt 4,4 milliárd Ft-os költséggel épült meg. | Magyar–jugoszláv folyami határállomások nyílnak Mohácson és Bezdánban. | Megrendezik az első Forma–1es autós világbajnoki futamot Magyarországon. |