A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Elhunyt VIII. Pius pápa. | Pesten fölszentelték a kívülről még nem befejezett, fazsindelyes tornyú, bejárati tornác nélküli Széna (ma: Kálvin) téri református templomot. (A zsindelyes tornyot 1859-ben lebontották és helyébe Buchold tervei szerint rézsisak került. Ezzel 43 év után befejeződött a templom építése.) | Megtartották az első istentiszteletet a pesti Széna (ma: Kálvin) téri református templomban. → augusztus 29. | A tiszai evangélikus és a tiszáninneni református egyházkerületek küldöttei Abaújkéren megszövegezték az ún. Kéri szerződést, amely a két egyház lelkészeinek a másik felekezetű hívektől általában, valamint különös szolgálattételeik alkalmával követelhető járandóságaikat szabályozta. | VIII. Pius a Litteris altero abhinc anno kezdetű körlevelében helytelenítette a vegyes házasságokat. Ha mégis bekövetkezne, csak akkor áldható meg katolikus pap részéről, ha a katolikus fél szabad vallásgyakorlata és az összes születendő gyermek katolikus nevelése biztosítva van. Ha ez a garancia hiányzik, az egyház a passzív asszisztenciánál többet nem nyújthat. | Hám János szatmári megyéspüspök létrehozta a Szatmárnémeti Városszegények Intézetét. | Sztankovics István budai püspök felszentelte a kecskeméti ortodoxok Szent Háromság-templomát. | Francesco Saverio Castiglioni, Frascati püspöke személyében a konklávé megválasztotta az új pápát, aki a VIII. Pius nevet vette fel. | Meghalt XII. Leó pápa. | A bécsi Burg kápolnájában I. Ferenc király ünnepélyes szertartás keretében Rudnay Sándor esztergomi érsek fejére helyezte a bíborkalapot, a bíborosi méltóság jelképét. |