A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Rudnay Sándor esztergomi érsek vezetésével Pozsonyban az Üdvözítőről nevezett templomban ünnepélyesen megnyitották a római katolikus nemzeti zsinatot. Br. Szepessy Ignác erdélyi püspök távolmaradt, érzékeltetve Erdély politikai különállóságát. (Megjelent: 7 latin és 3 görög szertartású megyéspüspök, 3 üresedésben lévőből 3 káptalani helynök, 5 püspökhelyettes, a címzetes fölszentelt püspökök, a káptalanok képviselői, a szerzetesrendek főnökei, apátok, prépostok, egyházmegyei líceumok igazgatói és meghívott tanárai.) A zsinat megnyitására Edvi Illyés Pál evangélikus prédikátor, nagygeresdi lelkész üdvözlő verset írt, akit elsősorban emiatt fosztott meg az evangélikus egyház hivatalától. | A nemzeti zsinat előkészítő tanácskozása a pozsonyi prímási palotában. Felolvasták a király dekrétumát; foglalkoztak a königsbergi egyetem röpiratával, amely az egyházat azzal vádolta meg, hogy a konvertitáktól babonákkal teli hitvallást követel. Ezt, mint tarthatatlan állítást, a zsinati atyák visszautasították; 5 munkabizottságot hoztak létre a 8 pont letárgyalására. (1. bizottság: a valláserkölcsi élet helyreállításának teendőivel; 2. bizottság: a bibliafordítás készítése [marad a Káldy-féle Biblia, csupán egyes elavult kifejezéseket kell kijavítani]; 3. bizottság: a teológiai oktatás; 4. bizottság: egyházi bíráskodás és az alapítványok; 5. bizottság: a szerzetesrendek kérdéseivel foglalkozott.) | Rudnay Sándor esztergomi érsek a főegyházmegye védőszentje, Szent Adalbert ünnepén József nádor jelenlétében és országos ünnepség keretében elhelyezte az esztergomi főszékesegyház alapkövét. → 1823. június 7–július 7. | Az erdélyi egyházmegyei zsinat elfogadta határozatait, de azokat az Apostoli Szentszék nem hagyta jóvá. (Statuta Amae Dioecesis Transsylvaniae anno 1822 die 14 április in synodo diocesana publicata... Claudopolis, 1822. címmel kiadták.) Erdély különállása miatt nem része a nemzeti zsinatnak. | A besztercebányai egyházmegyében zsinatot tartottak. | Az 1822-re összehívott nemzeti zsinatra készülve megtartották az első szombathelyi egyházmegyei zsinatot. | Joan Bob fogarasi görög katolikus püspök Balázsfalván zsinatot tartott, amely a konzisztóriumra, a vikáriusra és az esperesekre, a paróchusokra, a hívekre és az üresen álló paróchiákra vonatkozóan hozott határozatokat és alkotott jogszabályokat. | I. Ferenc király 21 076. szám alatt elrendelte, hogy a felekezeti anyakönyvekben az év- és napszám nemcsak számokkal, hanem szavakkal is feltüntetendő. | Bécsben Palm herceg házában megnyílt a protestáns teológiai fakultás. | I. Ferenc király dekrétumában hozzájárult, hogy Rudnay Sándor esztergomi érsek elnöklete alatt Pozsonyban nemzeti zsinatot tartsanak Magyarország összes érsekei, püspökei, káptalanjai, apátjai, prépostjai és a szerzetesrendek főnökei részvételével 8 téma megtárgyalására; (1. az egyházi fegyelem kérdése; 2. a Káldy-féle Biblia új kiadása; 3. a pesti egyetem két biblikus tanárának, Tumpacher József és Alber János vitáinak kiegyenlítése; 4. a szerzetesrendek élete és szabályainak módosítása; 5. a tanulmányok és a tanítási rendszer egységesítése a püspöki szemináriumokban; 6. pénzalap létesítése, melyből 10 magyar papot lehet neveltetni a bécsi Augusztineumban; 7. az eltörölt szerzetesrendeknél alapítványozott misék csökkentése, azok összevonása; 8. az egyházi bíráskodás rendezése). |