A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
Meghalt Szacsvay Sándor református közíró. A Helytartótanács 15 704. számú rendelete értelmében a protestáns lelkészek kötelesek a római katolikusnak tekintendő gyermekek és felnőttek birtokukban lévő iratait a plébánosnak átadni. Megnyílt a rozsnyói római katolikus papi szeminárium. Deáky Gedeon református prédikátor Tisztelet oltárja címmel a pápa szabadulását üdvözölve 110 lapnyi terjedelmű könyvet írt „VII. Pius pápa Őszentségének a halhatatlanítására”, mely mű egyik példája lett annak a vallási áramlatnak, amely a felekezetek közti különbségek kiegyenlítésére törekedett. (Megjelent Pozsonyban.) Császár András, Gömör vármegye táblabírája névtelen röpiratban élesen bírálta és kriptokatolikusnak nevezte Deákyt. Elhunyt Benkő József református lelkész, füvész-tudós, teológiai tanár, egyháztörténész. Péli Nagy András protestáns táblabíró Tisztelet oltárának Apologiája, melyet egy Anonymusnak vádjaira feleletül készített s a világ elé bocsájtott P. N. A. cím alatt Császár Andrást bíráló, 17 oldalas röpiratot adott ki, s védelmébe vette a VII. Pius pápa érdemeit méltató Deáky Gedeon prédikátor művét. (Az érdeklődés akkorára csapott Deáky műve körül, hogy 1815-ben 2. kiadásban is megjelentette a több mint kétszeres terjedelemre duzzasztott könyvet.) A Helytartótanács 23 034. szám alatt körrendeletet bocsátott ki a görög szertartású katolikusokról. Összeírást kell készíteni mindazon templomokról, amelyek görög szertartású istentiszteletekre szolgálnak. A latin szertartásúakkal közösen használt templomok esetében a rendelet javaslatokat vár: milyen istentiszteleti rend legyen, milyen arányban viseljék a templom terheit, hogyan osszák el a gyűjtött összegeket stb. A rendelet értelmében a római és görög szertartásúak házasságából született gyermekek – nemre való tekintet nélkül – az atya vallását követik. (Mivel a Helytartótanács hatásköre nem terjedt ki az ország erdélyi részeire, ezért nem szabályozhatta az örmény szertartásúval kötött házasságból született gyermek vallását. De a jogszokás ésőbb az erdélyi részeken is elterjedt.) → 1898. február 14. Királyi rezolúció, illetve helytartótanácsi rendelet mondta ki, hogy rítusváltoztatásra senkit nem szabad csábítani, az illetőnek ezt önként kell kérnie, s mindkét rítus püspökének előzetes tudtával és hozzájárulásával engedhető meg. → 1848. február 14. I. Ferenc egyesítette a zirci és a pilis–pásztói ciszterci apátságot. Zirc–pilis–pásztói apáttá Dréta Antal zirci apátot nevezte ki. Az apátságnak Zirc címén a veszprémi elemi iskolát, a székesfehérvári és pécsi gimnáziumot, Pilis–Pásztó jogán az egri gimnáziumot kell vezetnie. Várerődítés céljára 1769 Ft 36 krajcárt, a vallásalapba 18 200 Ft 24 krajcárt kell fizetnie. VII. Pius pápa megtiltotta a katolikusoknak, hogy belépjenek a szabadkőműves páholyokba. |