A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Átadják a Ferihegy–2 új utasforgalmi épületét. A többszintes új épület egyidőben 14 repülőgépet tud fogadni. | Elkészül a Dombóvár–Godisa közötti 18 km hosszú vasúti pálya villamosítása. | Aláírják az 1986-ra vonatkozó szovjet–magyar járműipari megállapodást. Lényege: 7600 magyar autóbusz kivitele és 16 750 szovjet személyautó behozatala. | Első ízben száll le Budapesten Concorde repülőgép. | Szovjet–magyar konzuli egyezményt írnak alá a határ menti településen lakók egyszerűsített határátlépéséről. | Nyilvánosságra hozzák a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság autóalkatrész- ellátásról szóló jelentésének részleteit. A szervizek a munkák 15%-át csak akkor tudják elvégezni, ha az autótulajdonos maga szerzi be a szükséges alkatrészt. 1984-ben 500 kisiparos csaknem 100 millió Ft értékű pótalkatrészt állított elő. | Hatályba lép a személyszállítási menetrendekről szóló rendelet. A személyszállítási és menetrendi irányelveket a közlekedési tárca adja ki. A vonatok és a távolsági autóbuszjáratok csatlakozásainak kidolgozásánál a MÁV menetrendje az irányadó. A menetrendeket a nemzetközi járatokkal is egyeztetni kell. | Megindul a trolibusz-közlekedés Debrecenben, mintegy 6,3 km hosszban. | Kópházán új határátkelőhely nyílik. → 1988. július 25. | Első ízben száll le Magyarországon a Ferihegyi repülőtéren a világ legnagyobb utasszállító repülőgépe a Boeing 747-es. |