A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A vasutas utazó dolgozókat a kötelező havi munkaidőn felüli túlórákra havi 20 óráig 25%-os, 20 órán felüli túlórákra 50%-os pótlék illeti meg. | Hatályba lép a közlekedési miniszter feladatairól és hatásköréről szóló minisztertanácsi határozat. | Átadják a korszerűsített Kelenföldi pályaudvart. | Felemelik a helyi tömegközlekedési vállalatok tarifáját. A Budapesti Közlekedési Vállalat vonaljegy ára 2 Ft, az arcképes összvonalas havibérlet ára 170 Ft. A Volán-vállalatok helyi autóbuszmenetjegyei 4 Ft-ba kerülnek. | A fővárosi tömegközlekedésben bevezetik a napijegyet. | Átadják a Hungarocamion Nagykőrösi úti új műszaki forgalmi telepét. | A közforgalmú vasúthálózat hossza 7766 km. A személyautók száma 1 344 101 db. | A fővárosban megjelenik a farmotoros csuklós autóbusz (Ikarus 415) prototípusa. | Hatályba lép az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló rendelet. | Elkészül a Sárbogárd–Dombóvár közötti 80 km hosszú vasúti pálya villamosítása. |