A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Hatályba lép a Budapest Ferihegy nemzetközi repülőtér zajgátló védőterületéről és zajgátló övezeteiről szóló rendelet. → 1987. január 27–29. | A minisztertanács a személyszállító szolgáltatások színvonalával foglalkozik. Több mint 200 településen van helyi közlekedés, kiterjedt hálózat 37-ben. A lakosság több mint 80%-a belterületen 300 méteren, külterületen pedig 500 méteren belül eléri valamelyik közlekedési eszköz megállóhelyét. Vidéken 960 Volán- és 1500 magántaxi működik. | Felavatják az észak-budapesti közlekedési nagyberuházás létesítményeit: a metró Élmunkás tér–Árpád híd közötti szakaszát, a 2 x 4 sávosra kiszélesített Árpád hidat, az 1-es gyorsvillamos Lehel út–Bécsi út közötti szakaszát stb. A nagyberuházás 8,5 milliárd Ft-ba került. | „Ma az autópiacon a kiskapuk sokszor tágasabbak, mint a főbejárat” – írja a Heti Világgazdaság. A háromévesnél fiatalabb kocsik szabad adásvételének tilalma ún. „fal-papír” elkészítésére kényszerítik az eladókat. | Kihirdetik a Magyarország és Jugoszlávia között tehergépjárművel végzett árufuvarozásról és a vámeljárásról Budapesten, 1962. február 9-én aláírt egyezményt. | Hatályba lép a repülőbalesetek és rendkívüli repülőbalesetek szakmai vizsgálatának szabályairól és rendjéről szóló rendelet. | Elkészül a Vámosgyörk–Gyöngyös közötti 16 km hosszú vasúti pálya villamosítása. | Megkezdi szolgáltatását a MÁVINFORM a Magyar Rádióban. | A MÁV Vezérigazgatósága megszűnik a Közlekedési Minisztérium Vasúti Főosztálya lenni. A MÁV önálló vállalat. Csökken a MÁV hatósági jogköre. Nem kell hatósági engedély a vasúti pályákhoz kapcsolódó kisebb létesítmények építéséhez. | Hatályba lép a vasúti járművezető szakemberek képzéséről és vizsgáztatásáról rendelet. |