A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Hatályba lép a vasúti járművekre szerelt és egyéb vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények üzembe helyezéséről, időszakos vizsgálatáról, ellenőrzéséről szóló rendelet. | Hatályba lép a a vasúti járművek üzembe helyezésének engedélyezéséről és időszakos vizsgálatáról szóló rendelet. | Módosul a KRESZ. Bevezetik a gyalogos-, kerékpárosveszélyre figyelmeztető táblát. Az úttesten sárga vonallal különítik el a kerékpárutat. A fénysorompó villogó fehér fénye a szabad továbbhaladást engedélyezi. Nappal is kivilágítva kell közlekednie a motorkerékpároknak. | A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság beszámolót hallgat meg a közúti gépjárművek alkatrészeinek újrahasznosításával kapcsolatos intézkedésekről. | A közlekedési miniszter Urbán Lajos. → 1988. december 31. | Új Rába-hidat avatnak fel Meggyeskovácsinál. Hossza: 50 méter. | Kihirdetik a közúti kereskedelmi járművek ideiglenes behozatalára vonatkozó 1956. évi genfi vámegyezmény módosított szövegét. | A MÁV az utolsó menetrend szerinti gőzvontatású személyvonat közlekedését is leállítja. A teherforgalomban a gőzvontatás 1987-ben szűnik meg. | A nyugdíjasok az eddigi évi 8 helyett 16 alkalommal kapnak 50%-os vasúti vagy távolsági autóbuszra érvényes menetjegykedvezményt. Megszüntetik a közalkalmazottak családtagjainak 33%-os menetjegykedvezményét. | Tatabánya határában megnyílik az ország első autós áruháza, a Skála Sztráda. |