A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Komplex Külkereskedelmi Vállalat szerződés köt négy osztrák vállalattal a Ferihegy II. repülőtér felépítésére. A vállalási összeg 654 millió schilling. A költségek fedezetére az osztrák–magyar államközi megállapodáson alapuló 300 millió dolláros hitelkeret szolgál. Többek között ebből a hitelből épül fel az Atrium Hyatt, a Forum Szálloda, a Kongresszusi Központ is. | Megszűnik az Autófelügyelet és a Hajózási Felügyelet. Megalakul a Közlekedési Főfelügyelet. A polgári repüléssel kapcsolatos összes hatósági ügyben első fokon a Légügyi Igazgatóság jár el. | Átszervezik a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumot. A tárca új neve: Közlekedési Minisztérium. A közlekedési miniszter Pullai Árpád. → 1984. június 27. | A Fővárosi Tanács feladata a budapesti gépjármű-közlekedéssel kapcsolatos hatósági ügyek intézése. | A megyei tanácsok szakigazgatási szervei keretében felállítják a megyei tanácsok közlekedési osztályait. | Minisztertanácsi rendelettel létrehozzák a Közlekedési Főfelügyeletet. | Elkészül a Dunai finomító–Ercsi közötti 5 km hosszú vasúti pálya villamosítása. | Elkészül a Sajószentpéter–Kazincbarcika közötti 12 km hosszú vasúti pálya villamosítása. | Nagy értékű közúti gépjárművek, pl. a 1,5 millió forintnál nagyobb értékű közúti vontató, rakodógép stb. vásárlásának indokoltságát az Autófelügyelet véleményezi. | Elkészül a Budapest Kelenföld–Budafok–Albertfalva közötti 4 km hosszú vasúti pálya villamosítása. |