A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A polgári repüléssel kapcsolatos rendészeti feladatokat első fokon a Belügyminisztérium Országos Rendőr-főkapitányság Légi-rendészeti Parancsnoksága látja el. | Korlátozzák a közületi gépjárművek 1983. évi üzemanyag-felhasználási tervét. A gépjárművek üzemanyag-felhasználását 1982-hoz képest közületenként 5%-kal csökkenteni kell. Az üzemanyag-megtakarítást szervezési ésszerűsítéssel kell elérni. A rendelet nem vonatkozik a ZIL gépkocsik 7%-os normacsökkentésére. | Vízrendészeti rendőrkapitányság Budapesten és Szolnokon, vízrendészeti rendőrőrs Siófokon, Balatonföldváron, Fonyódon működik. | Átlagosan 10,2%-kal emelkedik a szocialista országokból behozott személyautók fogyasztói ára. | Megváltoznak a belföldi hivatalos kiküldetésen használható saját gépjármű után elszámolható térítési díjak. Személyautó 3,8 Ft/km. | Az 1500 köbcentinél nagyobb hengerűrtartalmú benzinüzemű személygépkocsik adója 30–60%-kal nő. → 1991. december 26. | A nyugdíjasok által évi 8 alkalommal igénybe vehető 50%-os vasúti menetjegykedvezmény kiterjed az autóbuszra is. A közalkalmazottak 50%-os menetkedvezménye 33%-ra csökken. Megszűnik a vasúti menettérti kedvezmény, a 33%-os hétvégi, balatoni, velencei-tavi, üdülőhelyi kedvezmény, a sportolók és természetjárók kedvezménye. | A közforgalmú vasúthálózat hossza 7759 km. A személyautók száma 1 181 682 db. | Elkészül a Sajóecseg–Sajószentpéter közötti 6 km hosszú vasúti pálya villamosítása. | Elkészül a Budafok-Háros–Dunai finomító közötti 7 km hosszú vasúti pálya villamosítása. |