A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Kihirdetik a Magyarország és Algériai között 1970. november 19-én aláírt, a légi közlekedésről szóló egyezményt. | A lengyel légitársaság Varsó–Budapest közötti járatát Münchenbe térítik. | Kihirdetik a Magyarország és Tunézia között a nemzetközi közúti fuvarozásról szóló megállapodást. | Tunyogmatolcson új Szamos-híd nyílik. Hossza: 303 méter. | Kecskeméten megnyílik az 54. sz. főúthoz csatlakozó közúti felüljáró. | Pécsett felavatják az ország legnagyobb autóbusz-pályaudvarát. | Kihirdetik a Magyarország és az NSZK között a nemzetközi forgalomban részt vevő közúti járművek adóztatásáról szóló megállapodást. | Módosul a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáról szóló rendelet. → 1991. február 28. | „Egyre hosszabb a sora azoknak a hazai autóvásárlóknak, akik makacsul kitartanak elképzeléseik mellett és Ladára fizetnek be” – írja a Heti Világgazdaság. A Merkurnál nyilvántartott 240 ezer előfizető csaknem fele Ladára vár. | A minisztertanács rendelkezik a közületi autóbuszok hatékonyabb kihasználásáról. A nem tömegközlekedést lebonyolító autóbuszok után a vállalatoknak 30–60 ezer Ft járulékot kell fizetni. Érvényt kell szerezni annak, hogy a dolgozók a jogszabályokban meghatározott összegért vegyék igénybe a közületi autóbuszt és ezt a térítési díjat ne vállalja át tőlük a munkáltató. |